|
|
|
Körner András:
Hogyan éltek?
A magyar zsidók hétköznapi élete 1867-1940 |
A
múlt iránt érdeklődő olvasók jól ismerik a Corvina kiadó Mindennapi
történelem sorozatát, amely az egyes történelmi korok embereinek
életét jeleníti meg, sok képpel és magvas leírásokkal. Hétköznapi
élet az egyes kötetek címe és ennek meg is felel, bemutatva az adott
évszázad mindennapjait.
Körner András Budapesten született Amerikában élő építész Hogyan
éltek? A magyar zsidók hétköznapi élete 1867-1940 című könyve is ezt
a koncepciót viszi tovább, de ő a lakosság egy csoportját emeli ki,
az ő életüket vizsgálja. Szándéka azért értékes, mert sajnos ez a
csoport azóta nemcsak létszámában fogyatkozott meg tragikusan, de
hagyományos életformája is a múlt ködébe vész - mégpedig nem a
fejlődés során, hanem egy iszonyatos történelmi tragédia, a bűnös
politika által előidézett népirtás által .
229 oldalon, 250 képpel három fejezetben tárgyalja a zsidók
öltözékét, lakását és megélhetését. A képek aláírása gyakran
terjedelmes, valóságos elemzés igazit útba az ábrázolt jelenség
társadalmi hátteréről.
Bevezetése nemcsak a szerző szándékait közli, de történelmi
áttekintést ad a zsidóság három nemzedékének szerepéről
Magyarországon. Kiemel néhány a zsidók által sűrűbben lakott
tájegységet (Máramaros, Kárpátalja) de a fotók nagy része a
fővárosban készült. A magyar fényképezés történetének nagy
alakjainak munkáit láthatjuk, pl. Erdélyi Mór sikerült képeit ,de
sok fotóval jelentkezik a kelet-európai Roman Vishniac is.
Izgalmasak a megörökített helyszínek is, vallanak szokásokról,
vagyoni helyzetről.
Mezítlábas vidéki gyerek éppúgy látható, mint jól öltözött polgár,
egy a közös bennük: zsidók. Természetesen sok üzlet és kávéház, kelt
nosztalgiát a boldog békeidők után, de szántóvető éppúgy
megtalálható a képeken, mint a kor hírességei. Öltözékük árulkodik a
tradíciókhoz valló viszonyukról és életmódjukról, lakásuk
szegénységükről vagy gazdagságukról. Sok a reklám, ezek jórészt az
asszimilációt tükrözik, bár felfedezi a héber cégtáblákat is.
Körner András szövege nemcsak összeköti a képeket, hanem személyes
hangon, eredeti megközelítéssel ír a sokféle zsidó élet egyes
területeiről. Bemutatja saját családját és sok más családot is,
köztük a magyar történelemben - különösen a gazdasági életben és
kultúrában - szerepet játszott nevek viselőit.
Lukács József bankár (Lukács György filozófus édesapja) villája
nemcsak vagyonról, de jó ízlésről is tanúskodik, arrébb láthatjuk az
Örkény-család patinás patikáját. Ott a képeken a századok óta
változatlan öltözék, de az erdélyi jesivákban a Talmud mellett már
valamilyen szakmát oktatnak.
Nem tudunk szabadulni a gyakran vidám képeket nézve a tudattól, hogy
gyanútlan "modelljeik" zöme milyen szörnyű sorsnak néz elébe, és ez
az egész világ erőszakosan semmisült meg.
Epilógusában a szerző megállapítja: "Az élet szegényebb nélkülük
Magyarországon". Sajnos igaza van!
Irodalomjegyzék és névmutató segíti a további tájékozódást a
felvetett témákban.
Róbert Péter
2014.02.10
|
|
|
|