Körmendi Ferenc ismert alakja volt a két háború közötti magyar irodalmi életnek. A Budapesti kaland című regényét 25 nyelvre fordították le, ezt a művét olasz kritikusok Alberto Moraviáéhoz hasonlították.

Amikor elsötétedett a politikai égbolt, és egymás után hozták a zsidótörvényeket, jobbnak látta emigrálni, így a Júniusi hétköznap című regénye 1943-ban már Londonban jelent meg.

Valóságos történelmi eseményt dolgoz fel, annak az 1939-es napnak a történetét, amikor a nyilasok kézigránátokkal megtámadták a Dohány utcai zsinagóga istentiszteletről távozó híveit. A valóságban ez 1939. február 3-án történt, a címben az író élt alkotói szabadságával és júniusra tette a tragikus eseményt, amelynek 21 sebesültje és 1 halottja volt. Talán azért, mert inkább egy nyári napját akarta főhősének, Barát Miklós zsidótörvény miatt elbocsátott tisztviselőnek bemutatni.

Jól érzékelteti a kivándorlási lázat, azokat az éveket, amikor a zsidó újságokban állandó rovat foglalkozott a kivándorlási lehetőségekkel. Sokan elmentek volna, de nem volt hová. Általában nyugati országokba - főleg Amerikába - akartak menni, sokan Palesztinába, de a brit kormányzat félt az olajtermelést esetleg leállító araboktól, és lezárta a Szentföldet a menekülők elől. Egy zsidó főhős ellenpontja Mukk Gyula, vérbeli antiszemita, minden bajért a zsidókat okolja, így jut el a merénylet tervéig és végrehajtásáig.

A támadás során ő csak könnyebben sebesül meg, míg Barát belehal a robbanásba.

Körmendi könyve valóságos kulcsregény. Szerepel benne például Avary néven az éppen börtönben lévő Szálasi is. Egyébként akkor még az elkövetőket magyar királyi bíróság elé állították, kivéve a Németországba szökött főbűnöst. Elég komoly ítéleteket kaptak, de az 1944. márciusi német bevonulás után természetesen valamennyit szabadon engedték. Az egykori merénylők elégtételként egy Sas utcai zsidó textilkereskedés tulajdonát kapták meg.

Körmendi Ferenc a könyvben megcsillogtatja bestseller írói erényeit, jól érzékelteti az 1939-es magyar valóságot. A Napvilág kiadó gondozásában megjelent regényt két tanulmány egészíti ki. Az egyikben Kovács Tamás történész a históriai hátteret világítja meg, a másikban Panyi Szabolcs irodalomtörténészi szemmel elemzi Körmendi munkásságát és regényét.

Mai szemmel különösen érdemes kézbe venni ezt a 30-as években játszódó művet.

Róbert Péter
2013.12.30