Reviczky Béla szerk., Takács István:
"A" Rodolfo

2011-ben múlt 100 éve, hogy a Józsefváros egyik utcájában megszületett Gross Ignác nyomdász családjában, középső gyermekként Rezső, minden idők legnagyobb magyar bűvésze. Nagyfuvaros utca 27.szám alatti háromemeletes ház földszintjén volt a szoba-konyhás lakás, amelyben nevelkedett, olyan szegénységben, hogy még ágya sem volt, székeket toltak össze számára. 14 évesen tanonc lett egy divatáruüzletben, de egy váratlan esemény megváltoztatta sorsát. Dunai fürdőzés közben kimentett a Dunából egy fuldokló kínai gyöngyárust, aki hálából megtanított egy bűvészmutatványra, amellyel másnap nagy sikert aratott Mátyás téri barátainál. Erre felfigyelt egy arra sétáló úr,Ódry Zuárd, a híres színész, az Ódry Szinpad névadójának bátyja, aki szenvedélyes amatőr bűvész volt. Ő indította el a pályán az ügyes kezű fiatalembert. Együttes fellépéseiken a Rodolfo művésznevet adta neki, mivel pl. az Ébredő Magyarok Egylete bálján nem lett volna tanácsos eredeti családnevén szerepelni .Egyre nagyobb sikereket arat, 1939-től már csak a bűvészettel foglalkozik, amelyhez hozzájárul az, hogy a zsidótörvények miatt elveszti polgári állását. Külföldi turnéra megy a Rodolfo Bűvészrevű, Balkán, Törökország és Egyiptom varietéi fellépésük színhelyei, Alexandriában az egyiptomi király háromszor is megnézi a műsort. A háború miatt jön haza, ahol Budapest és a megnagyobbodott ország tapsol neki. Horthy István kormányzóhelyettes vendégeit is elviszi a Nagymező utcai szórakozóhelyekre megnézni Rodolfo mutatványait. Ez sem védi meg attól, hogy többizben is behívják munkaszolgálatra. Az ostrom után már 1945 márciusától szórakoztatja a főváros sokat szenvedett lakosságát. Irodalmi műsorokat színesíti Karády Katalin társulatával járja a vidéket.1948 őszén az újonnan nyílt Artista Akadémia bűvésztanárának nevezik ki, a tanítást később az Artistaképző Intézetben folytatja, miközben a Latabár – brigáddal járja az országot – ha nem külföldön szerepel. Nemcsak a szocialista országokban fogadják szívesen, de a párizsi Olympia színpadán és a londoni televízió karácsonyi műsorában és a brüsszeli világkiállítás rendezvényein is nagy sikert arat. Közben szerkeszti a Füles magazin rejtvényrovatát, könyvekben népszerűsíti a bűvészkedést. Bűvészdobozai kedves ajándékok fiatalok számára, sokszor megjelenik a magyar és NDK televíziók képernyőjén. 1986-ban utoljára lép fel a Mikroszkóp Színpadon. Következő évben meghal.

Születése centenáriumára jelent meg a Rózsavölgyi kiadó gondozásában a kötet, amelyben tisztelői, művészbarátai tisztelegnek emléke előtt. Leányán kívül sok író, költő és művész ír benne találkozásaikról, a hatásról amelyet művészete és embersége tett rájuk. Mindenki szerette és ő is kedves volt mindenkivel. 16 nyelven adta elő műsorát, mindig hajlandó volt néhány trükköt bemutatni, társaságban, gyerekeknek is, nemcsak fellépéskor.

Sok kép és a függelékben egyszerűbb bűvészmutatványok leírása teszi kellemessé a jól szerkesztett könyv forgatását.

 

Róbert Péter

vissza