|
Reviczky Béla szerk., Takács István:
"A" Rodolfo |
2011-ben múlt 100
éve, hogy a Józsefváros egyik utcájában megszületett Gross Ignác
nyomdász családjában, középső gyermekként Rezső, minden idők
legnagyobb magyar bűvésze. Nagyfuvaros utca 27.szám alatti
háromemeletes ház földszintjén volt a szoba-konyhás lakás, amelyben
nevelkedett, olyan szegénységben, hogy még ágya sem volt, székeket
toltak össze számára. 14 évesen tanonc lett egy divatáruüzletben, de
egy váratlan esemény megváltoztatta sorsát. Dunai fürdőzés közben
kimentett a Dunából egy fuldokló kínai gyöngyárust, aki hálából
megtanított egy bűvészmutatványra, amellyel másnap nagy sikert
aratott Mátyás téri barátainál. Erre felfigyelt egy arra sétáló úr,Ódry
Zuárd, a híres színész, az Ódry Szinpad névadójának bátyja, aki
szenvedélyes amatőr bűvész volt. Ő indította el a pályán az
ügyes kezű fiatalembert. Együttes fellépéseiken a Rodolfo művésznevet
adta neki, mivel pl. az Ébredő Magyarok Egylete bálján nem lett
volna tanácsos eredeti családnevén szerepelni .Egyre nagyobb
sikereket arat, 1939-től már csak a bűvészettel foglalkozik,
amelyhez hozzájárul az, hogy a zsidótörvények miatt elveszti polgári
állását. Külföldi turnéra megy a Rodolfo Bűvészrevű, Balkán,
Törökország és Egyiptom varietéi fellépésük színhelyei,
Alexandriában az egyiptomi király háromszor is megnézi a műsort. A
háború miatt jön haza, ahol Budapest és a megnagyobbodott ország
tapsol neki. Horthy István kormányzóhelyettes vendégeit is elviszi a
Nagymező utcai szórakozóhelyekre megnézni Rodolfo mutatványait. Ez
sem védi meg attól, hogy többizben is behívják munkaszolgálatra. Az
ostrom után már 1945 márciusától szórakoztatja a főváros sokat
szenvedett lakosságát. Irodalmi műsorokat színesíti Karády Katalin
társulatával járja a vidéket.1948 őszén az újonnan nyílt Artista
Akadémia bűvésztanárának nevezik ki, a tanítást később az
Artistaképző Intézetben folytatja, miközben a Latabár – brigáddal
járja az országot – ha nem külföldön szerepel. Nemcsak a szocialista
országokban fogadják szívesen, de a párizsi Olympia színpadán és a
londoni televízió karácsonyi műsorában és a brüsszeli világkiállítás
rendezvényein is nagy sikert arat. Közben szerkeszti a Füles magazin
rejtvényrovatát, könyvekben népszerűsíti a bűvészkedést.
Bűvészdobozai kedves ajándékok fiatalok számára, sokszor megjelenik
a magyar és NDK televíziók képernyőjén. 1986-ban utoljára lép fel a
Mikroszkóp Színpadon. Következő évben meghal.
Születése centenáriumára jelent meg a Rózsavölgyi kiadó gondozásában
a kötet, amelyben tisztelői, művészbarátai tisztelegnek emléke
előtt. Leányán kívül sok író, költő és művész ír benne
találkozásaikról, a hatásról amelyet művészete és embersége tett
rájuk. Mindenki szerette és ő is kedves volt mindenkivel. 16 nyelven
adta elő műsorát, mindig hajlandó volt néhány trükköt bemutatni,
társaságban, gyerekeknek is, nemcsak fellépéskor.
Sok kép és a függelékben egyszerűbb bűvészmutatványok leírása teszi
kellemessé a jól szerkesztett könyv forgatását.
Róbert Péter |
|
|