Szarka
Lajos:
Zala
megye zsidó emlékei
|
Dr.Szarka
Lajos a hévizi múzeum igazgatója helytörténeti munkáinak sorában
újabb kiadvánnyal örvendeztette meg az érdeklődő
olvasóközönséget. Sprinter Kiadónál megjelent Zala megye zsidó
emlékei című könyve szülőföldje zsidó emlékeit gyűjtötte
csokorba, sorra véve az egyes településeket, emléket állítva a
sajnos ma már többnyire nem létező zsidó közösségeknek. Ír a
jelentősebb polgárokról, kiemelkedő pályafutásokról, de a
temetőkről is.
Zala megye nem tartozott a zsidók által sűrűn lakott hazai
területek közé. Kiűzött osztrák-morva zsidók északabbra
telepedtek le, a nagy galiciai bevándorlás hullám nem ért el
idáig. Talán ezért magyarosodtak ilyen hamar az itteni zsidó
közösségek, amelyeknek jelentősége sok szempontból meghaladta
számarányukat Ne feledjük, hogy a megye területe azelött nagyobb
volt, ide tartozott pl. a híres és nagy keszthelyi hitközség,
amely Goldmark Károlyt adta az egyetemes zenekultúrának és ahol
a tudós történész Büchler Sándor volt rabbi, de itt született
Schwartz Dávid a kormányozható léghajó feltalálója is.
. Alapos történeti bevezetője a 18.századtól tekinti át a zalai
zsidók történetét, sok adattal, kiemelten méltatva Lőw Lipót
magyarosítási érdemeit, 1845-ben itt volt először orgona
zsinagógában. Sok név között még Simon Böske szépségkirálynőről
is olvashatunk. Szomorú részletességgel ír a Holocaust
pusztításáról, amelyet egyetlen rabbi élt csak túl. Nagykanizsa
volt a deportálás főpróbája, utána már teljes gőzzel működött a
gyilkos gépezet, Karmacs községben a deportáltak holmiját
tombolán sorsolták ki, a hazatértek zsidótanácsát Nagykanizsán a
szovjet parancsnokság oszlatta fel. Hévízen, ahol sokat
köszönhetnek a Schulhof orvos testvérpárnak ma is példamutatóan
ápolják a kisszámú helyi zsidó közösség emlékét, a zsinagóga
helyén emlékművet emeltek. Lendva már nem tartozik
Magyarországhoz, megmaradt zsidósága mégis magyarajkú! Ki kell
emelnünk a könyv majd felét kitevő színes képanyagot, amely
esztétikai élménnyé teszi lapozgatását.
Helytörténeti és idegenforgalmi szempontból egyaránt értékes
kötet született, mindenkinek érdemes kézbe venni, gyönyörködni a
szép képekben, okulni a múlton, elgondolkodni a jelenen.
Róbert Péter
2010.01.20. |