Szarka Lajos: Zala megye zsidó emlékei
 

Dr.Szarka Lajos a hévizi múzeum igazgatója helytörténeti munkáinak sorában újabb kiadvánnyal örvendeztette meg az érdeklődő olvasóközönséget. Sprinter Kiadónál megjelent Zala megye zsidó emlékei című könyve szülőföldje zsidó emlékeit gyűjtötte csokorba, sorra véve az egyes településeket, emléket állítva a sajnos ma már többnyire nem létező zsidó közösségeknek. Ír a jelentősebb polgárokról, kiemelkedő pályafutásokról, de a temetőkről is.

Zala megye nem tartozott a zsidók által sűrűn lakott hazai területek közé. Kiűzött osztrák-morva zsidók északabbra telepedtek le, a nagy galiciai bevándorlás hullám nem ért el idáig. Talán ezért magyarosodtak ilyen hamar az itteni zsidó közösségek, amelyeknek jelentősége sok szempontból meghaladta számarányukat Ne feledjük, hogy a megye területe azelött nagyobb volt, ide tartozott pl. a híres és nagy keszthelyi hitközség, amely Goldmark Károlyt adta az egyetemes zenekultúrának és ahol a tudós történész Büchler Sándor volt rabbi, de itt született Schwartz Dávid a kormányozható léghajó feltalálója is.

. Alapos történeti bevezetője a 18.századtól tekinti át a zalai zsidók történetét, sok adattal, kiemelten méltatva Lőw Lipót magyarosítási érdemeit, 1845-ben itt volt először orgona zsinagógában. Sok név között még Simon Böske szépségkirálynőről is olvashatunk. Szomorú részletességgel ír a Holocaust pusztításáról, amelyet egyetlen rabbi élt csak túl. Nagykanizsa volt a deportálás főpróbája, utána már teljes gőzzel működött a gyilkos gépezet, Karmacs községben a deportáltak holmiját tombolán sorsolták ki, a hazatértek zsidótanácsát Nagykanizsán a szovjet parancsnokság oszlatta fel. Hévízen, ahol sokat köszönhetnek a Schulhof orvos testvérpárnak ma is példamutatóan ápolják a kisszámú helyi zsidó közösség emlékét, a zsinagóga helyén emlékművet emeltek. Lendva már nem tartozik Magyarországhoz, megmaradt zsidósága mégis magyarajkú! Ki kell emelnünk a könyv majd felét kitevő színes képanyagot, amely esztétikai élménnyé teszi lapozgatását.

Helytörténeti és idegenforgalmi szempontból egyaránt értékes kötet született, mindenkinek érdemes kézbe venni, gyönyörködni a szép képekben, okulni a múlton, elgondolkodni a jelenen.
 

Róbert Péter
2010.01.20.