Kecskeméti Ármin, makói főrabbi aktualitása

HírExtra/Bulvár / 2009-10-26

Megrongálták az egykori főrabbi emléktábláját

Reggel érkezett a bejelentés a rendőrségre, hogy Makón a főrabbiról elnevezett utcában az emléktáblát leverték a lakóház faláról, összetörték, helyére pedig festékszóróval feliratot fújtak - mondta Szenti Szabolcs.

A rendőrség az ügyben rongálás miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen, a helyszíni szemle és a nyomok rögzítése még tart.

Kecskeméti Ármin 1874-ben született Kecskeméten. A budapesti egyetemen tanult, ahol 1896-ban bölcsészeti doktorátust szerzett, irodalomtörténész, történész lett. 1898-tól lett makói főrabbi, és több mint negyven évig látta el a neológ hitközségi feladatokat, miközben 1929-től a szegedi egyetem magántanára is lett. Deportálását követően 1944-ben Strasshofban vesztette életét.
 

A fenti újsághír megvilágítására az alábbi írást tesszük közzé:

 Írta: Schőner Alfréd, 2004.02.04.

"..kiváló ember, igaz rabbi, termékeny tudós"

- Százharminc éve született
dr. Kecskeméti Ármin, makói főrabbi -
1874-1944

Hat évtized távola nem halványította el a nagy tudós, a kiváló főrabbi nagyságát. Másfél emberöltő - kemény, de eredményes munkája - minden helyett beszél. Alig találjuk párját a maga nemében. A gyilkos őrület az ő életét is idő előtt oltotta ki.

Az Országos Rabbiképző Intézetben végezte tanulmányait. Temesvári próbaszónoklat után Makó következett, ahol egyöntetű sikert aratott. Itt kezdte, és fejezte be papi működését. Negyvenhat éven keresztül e közösség rabbiijaként működött.

Érdeklődése korán a Biblia felé fordult. A zsidó irodalom története I.-II. című (Budapest, 1908-1909) munkáját az IMIT jutalomban részesíti. Teljességében egyedülálló, tájékozottságában felkészültségében, műveltségében szinte nélkülözhetetlen mű. Scheiber Sándor egy évvel a háború után, a Lőwinger Sámuel által szerkesztett "Az Országos Rabbiképző Intézet Évkönyve az 1943/44, 1944/45 és az 1945/46 tanévről "című kötetben megemlékezik a veszteségekről, a Magyarországi Izraeliták Országos Tanácsának és a Vezérlőbizottságnak halottairól. Kecskemétiről így ír:

"Az IMIT adta ki a babilóniai fogságtól napjainkig terjedő zsidó történelmet. (A zsidók egyetemes története, I.-II. Budapest, 1927.), amely a nem-zsidókkal való zsidó életközösség formáit akarja mindenütt kidomborítani. Társadalomtörténet, művelődéstörténet és gazdaságtörténet egyszerre."

Később, tudományos munkában értekezik a babilóniai fogságot megelőző korról. (Izrael története a bibliai korban. Budapest, 1942.) Az eseményeket tudományos igényességgel alátámasztó, nagy érdeklődést kiváltó munka. Sajnálatos, hogy testvére, Kecskeméti Lipót, tudós nagyváradi rabbi által befolyásolt ékes, de nehéz stílusa itt is dominál. Irodalomtörténeti és történeti munkái - melyek az érdeklődő olvasókhoz emiatt nehezen juthattak el - kisebb könyvtárral felérnek.

A Csanád megyei zsidók monográfiája egyike a legértékesebb ilyen jellegű alkotásoknak. (Makó, 1929)

Az IMIT évkönyvei helyet adnak kutatásainak, melyek nagybecsű láncszemei egy tudós beállítottságú rabbi életművének. Tanulmányt közöl "Az örök zsidó mondája a magyar irodalomban" címmel. Ír a mineusokról, Mendelssohn kétszáz esztendejéről, az ókori zsidók gazdasági helyzetéről a szétszóratásban. 

A makói rabbi megbecsülését jelentette, hogy a Dézsi Lajos által szerkesztett Világirodalmi lexikonban ő írta a zsidó irodalom címszavait.

Egyedi összefoglalások és értékelések ezek többek között Ibn Ezráról, Juda ben Salamon Alchariziről, Dávid Kimchiről, Sámuel Hánágid Ibn Nágréláról.

Dr. Kecskeméti Ármin felismeri, hogy a szószék nem más, mint modern értelemben vett fórum, ahonnan hit, tudomány és kultúra szavai messze elhallatszanak. Negyvenöt év tapasztalatait, több mint négy évtized gyakorlatát tudatosan megalapozott útmutatását közli egy kései művében. (.Hogyan ismertessük történelmünket és irodalmunkat a szószékről.")

Már korán ideális viszony alakul ki mesterei és közötte. Bacher és Blau egyaránt figyelemmel kísérik pasztorális munkálkodását és a tudomány iránti affinitását. Blau új környezetéről és állásáról érdeklődött. Válaszából idézünk 

"... Dolgaimról csupa jót írhatok. Remek hely. Itt öröm a munka. Méltánylás, kóvaud jár nyomában, de nagy... Minden önhittség nélkül bízom a minden oldalról élvezett becsülés és szeretetnek állandóságában. Fönt említett dolgaim alatt nemcsak a prédikációkat értem. Nemcsak adnak, hanem keresek is magamnak munkát. Miért mondanák rám: én kocho elá böfiv?"

Kecskeméti Ármin 1921-től tagja volt a Rabbiképző Intézet „vezérlő bizottságának”. Az intézetbe később – egykori tanára – Blau Lajos igazgató meghívta tanárnak, azonban a fizetéssel járó anyagi bizonytalanság miatt nem fogadta el az állást.

A századforduló liberalizációja befolyásolta a kialakult közszellemet. Lüktető életet vitt a fejlődést óhajtó, magyar zsidóság vérkeringésébe. Ez a megváltozott légkör hatott a rabbikra is. A hivatásteljesítés fogalma átértékelődött. A múlt szeretetének és a jövő formálásának szimbiózisa szükségesnek mutatkozik.

Dr. Kecskeméti éles elmével felfigyelt a tényekre, fogékony lelkivilága átvette a külvilág rezgéseit. Természetes közvetlenséggel adott helyt azoknak a pozitív változásoknak melyekre kutató szeme mindenütt felfigyelt.

A liturgia archaikus jellegéhez ragaszkodott, de a dekoratív külsőségek is alkotó elemei lettek az irányítása alatt lezajlott istentiszteleteknek. Javaslatára alakult meg a húsz-huszonöt főt számláló kórus, melyet gyönyörű csengésű, ősi dallamokat megszólaltató orgona kísért.

Szombatonként diák-istentiszteleteken kellett megjelenni a zsidó iskola növendékeinek, hogy együtt, közösen hallgassák a neves főrabbi nemes veretű mindenkihez szóló prédikációit.

Betegágyán is tanított. Begipszelt lába, a balesete okozta szobafogság sem akadályozta meg abban, hogy tanítson. Az ideális családi életet élő mesternek a papi funkcióit, s a tudományos munkát egyszerre jelenthette a tanítás. Akár egyetemi szinten, Szegeden, akár kicsinyeknek Makón.

Születésének százharmincadik évfordulóján egy nagy műveltségű, közösségformáló, tehetséges, a történet- és irodalomtörténet iránt fogékony, s e tudományterületeken maradandót alkotó pedagógusra, neológ rabbira emlékezünk.

2004.02.04.
Schőner Alfréd

2009.10.27.