2017. március 26 - április 1


A harmadik könyve első szavának (vájikrá - szólította) utolsó, álef betűje könyveinkben és a tóratekercsekben egyaránt kisebb a többi betűnél. Van tehát egy kis álefünk, illetve a múlt heti szidránk vége, valamint a mostani eleje, melyből kiderül, hogy még Mózes sem léphetett a Találkozás Sátrába, csak ha Isten szólította őt.

Ezeket összegezve mondja Rabbi Szimha Bunim: "Az ember, aki egy magas tetőn áll, tudja, hogy ő maga nem magas, csupán a tető teszi azzá.

Mose rábénu nagyon szerény volt, és arra gondolt, hogy az isteni kiválasztás okán nagyon magas tetőn áll, de ezt nem a saját nagyságának következményeként értékelte, és azt sem gondolta, hogy ő "magasabb lett" az isteni kiválasztás által. Éppen ezért távol tartotta magát attól, hogy belépjen a Miskán belsejébe, hanem ott állt Izrael fiainak gyülekezetével a Találkozás Sátra bejáratánál egészen addig, míg a Szent Áldassék be nem hívta őt.

Bár a Tóra alapján úgy tűnt, hogy Mózes nem kapott az Örökkévalótól engedélyt, hogy belépjen, és nem ő döntött a várakozás mellett, viszont - mivel megpróbálunk mi is szerények lenni, ha már Mose rábénu volt olyan kedves, és megmutatta hogy kell - nincs okunk feltételezni, hogy Rabbi Szimha Bunim-nál figyelmesebben olvassuk a tórai szöveget, vagyis valamilyen módon igaza kell legyen, a kérdés: hogyan?

"Szólította Mózest és szólt hozzá az Örökkévaló a Talákozás Sátrából" (1:1). 2448 tavasza nagyon mozgalmasra sikerült őseinknek. Kivonultak Egyiptomból, egy héttel később átkeltek a Sás-tengeren, az őket üldöző egyiptomi hadsereg őszinte, bár nem túl hosszan tartó bánatára. Ezután hat héttel szemtanúi voltak a Kinyilatkoztatásnak, majd nyár elején, Támmuz-ban (17-én) majdnem elrontottak mindent, mert aranyborjút készítettek.

Elég sűrű. 2449 őszén, Tisri tizedikén Mózes jó hírrel és kőtáblákkal érkezett vissza a táborba, az Örökkévaló előtt engesztelést nyertek Izrael gyermekei, tiszta lappal indulhattak. Egy ilyen felfokozott időszak után kellett belekezdeni a hétköznapokba, és a fenntartható istenszolgálatba. Nem lehetett belevágni valami teljesen újba, mert a nép erre nem volt alkalmas, hanem egy ismert gyakorlatot kellett áthangolni.

Az áldozatbemutatás lehetővé tette őseinknek, hogy különösebb megrázkódtatás nélkül, a fokozatosság elvét szem előtt tartva kezdjék el megvalósítani az egyistenhitet erősítő és megtartó gyakorlatot, az ávodát-t, vagyis a szolgálatot.

"Szólította Mózest és szólt hozzá az Örökkévaló a gyülekezés sátrából" (1:1). Egy másik ötlet a "vájikrá" (szólította) kis álef-je kapcsán: Az álef betű első a héber ábécében, Mózes pedig a zsidó nép első embere volt, de az Isten által rábízott felelősségteljes és megtisztelő pozíció nem homályosította el tisztánlátását, megőrizte személyisége meghatározóan fontos, pozitív vonásait". Ennek megfelelően tisztán látta a Találkozás Sátra előtt állva, amit a Zohár is: "a Hajlék elkészültének dacára, és annak ellenére, hogy az Örökkévaló Izrael fiai között van, nem lehetett "Mózes hívása teljes", mert teljességről csak az Ország elfoglalása után, Erec-ben lehet szó".

A Zohár ezzel indokolja a kis álef-et, mi pedig talán joggal gondolhatjuk, hogy Isten azért várakoztatja Mózest a Találkozás Sátra előtt, hogy legyen módja végiggondolni a zsidó nép vezetőjének: "az áldozatbemutatással egy újabb lépcsőfokot lépnek az Örökkévaló felé, de korántsem értek még e lépcső legmagasabb fokára".

Az áldozatokkal kapcsolatos, de valójában sokkal szélesebb jelentéstartamú megjegyzés a Rámbám-tól, aki szerint "Minden, amit az Örökkévalónak ajánlunk a legjobb és legszebb kell legyen. Ha az ember imaházat épít, az legyen szebb az otthonánál! Ha egy éhes embert megetet, tegye a legfinomabb falatokat az asztalra, ha a rászorulót öltözteti, adja rá a legszebb ruhát! Ha pedig valamit szent célra ajánl az ember, akkor a legszebb részt kínálja fel, miképpen írva van: 'mind a legjava az Örökkévaló'" (3:16).

Az áldozatoknak és a helyükbe lépő imáknak tehát nem csupán az a szerepe, hogy vallási kötelességeinket teljesítsük általuk, hanem akkor érik el valódi céljukat, ha minden más tevékenységünk javításában is érvényesül a hatásuk.

Szép napot mindenkinek!

 Darvas István
rabbi

   Copyright © ORZSE.HU, 2017.
Az oldalainkon található anyagok, információk bármilyen felhasználása csak a szerző(k) előzetes, írásbeli engedélyével történhet.

Vissza