2017. április 30 - május 6


"Vessen Áron a két bakra sorsot, egyik sors(kő) legyen az Örökkévalóé, a másik Azázelé". A jom kippuri szolgálat alkalmával találkozunk az igen rejtélyes Azázel nevével.

A midrást (Pirké D"Rabbi Eliezer 46.) idéző Hizkuni szerint ez Szamael (Sátán) alternatív elnevezése. A midrás szerint Szamael így szólt Istenhez: minden nép kapcsán lehetőséget adtál, hogy vádat emeljek ellenük, de Izrael kapcsán nem adtál. Isten így válaszolt: íme, van lehetőséged Jom Kippurkor, ha van bennünk bűn…"

Éppen ezért - mondja a midrásra építő Hizkuni - a Szamael (Azázel) számára adott áldozat a Sátán megvesztegetése volt, "ezáltal tudták Izrael fiai áldozataik között bemutatni a Vádló csendjét" is. Mert miután "Számáel látta, hogy Jom Kippur napján nincs bűne Izrael fiainak, így szólt: Világ Ura! Van egy néped a világban, amely olyan, mint az égi szolgálattevő angyalok".

Rabbi Eliezer Melámed írja a mai emléknap (2017.05.01. Jom házikáron!) kapcsán: "háláhikus szempontból nincs szükség arra, hogy megállapítsunk egy emléknapot a háborúkban elhunyt szent katonák emlékére. Inkább azt kell tennünk, amit a zsidó nép tesz mindazokkal, akik elhunytak: a halál évfordulóján (jahrzeit) emlékező imát, az eltávozott ember fiai, rokonai káddist mondanak, Tórát tanulnak, és jótékonyságot gyakorolnak (cedákát adnak) a szeretett ember lelkéért.Akik még jobban ügyelnek a hagyományra, azok siur-t (előadás) tartanak az elhunyt lelkének felemeléséért".

A rabbi egyáltalán nem ellenzi a mai emléknapot, sőt! Csak fontosnak tartja felidézni, hogy zsidókra hogyan kell zsidó módon emlékezni, e tudás más emlékező megmozdulások esetében is hasznukra lehet. Az izraeli katonák és a merényletekben elhunytak lelke legyen bekötve az örök élet kötelékébe!

Ha a következő Jom Kippurt megelőző hetekben felkérnénk a zsidó hajadonokat, hogy kérjenek kölcsön fehér ruhákat és készüljenek fel a Jom Kippur napján tartandó körtáncokra Jeruzsálem hegyeiben, valamint azt is elmondanánk nekik és a feleség után vágyakozó zsidó férfiaknak, hogy a Szent Nap egyik fő célja, hogy megfelelő partnert találjanak, akkor engedékenyebb hitsorsosaink orvosért, a náluk picit kevésbé nyitottak megkövezésért kiáltanának.

Pedig: Jom Kippur alapvetően örömnap, mert Isten előtt engesztelést szerzünk vétkeinkre, ráadásul a Misna (Táánit 4:8) szerint nem volt Áv 15-nél és Jom Kippurnál nagyobb örömnap, a Talmud (Táánit 30b) pedig az általam összefoglalt körtáncolós verziót is hozza. Jom HáÁcmáut napjainkban a zsidók nagyobb részének örömnap, reményeink szerint az is marad.

"Egyiptom országa cselekedete szerint, ahol laktatok, ne cselekedjetek!" (18:3). E tórai tilalom alapvetően minden pogány gyakorlattól való eltávolodást jelent, de bölcseink nem hagyták figyelmen kívül, hogy Egyiptomot kiemeli a Tóra.

A Rámbám - aki egyáltalán nem mellékesen jó ideig Egyiptomban élt - ezt írja: "Megengedhető az Egyiptom földjére való visszatérés árucikkekért vagy üzletért, vagy más földek meghódítása okán, tilalom csak az állandó ott tartózkodásra vonatkozik. E tilalom áthágásáért nem adunk botütést. Számomra úgy tűnik, hogy ha Izrael királya meghódítja Egyiptom földjét - a Bét-Din döntésével összhangban - akkor megengedhető a letelepedés. A Tóra az egyének visszatérését vagy ott lakását olyan esetre tiltotta meg, amikor pogányok kezében van…"

A Rámbám az egyiptomi gyakorlattól és moráltól való távolodás legjobb eszközének az Izrael földjén való letelepedést tarthatta, ez következik abból, ahogy a tegnap idézett gondolatát folytatta. "Tilos elhagyni Izrael földjét, kivéve tóratanulás, házasság, vagy a bálványimádók előli menekülés okán". Ezen kívül a kereskedést és az esetleges megélhetési nehézségeket említi elfogadható indokként. Mivel úgy gondolta, és alighanem ezt is jól, hogy az érzelmekre is hatni kell, ha valamit el akar érni az ember, ezeket is leírta: "A nagy bölcsek megcsókolták Izrael határait, köveit, meghemperegtek porában…bölcseink kijelentették: "aki Izrael földjén telepszik le, annak bűnei megbocsáttatnak".

Ez lehet, hogy így van, az szinte egészen biztosan igaz, hogy a rossz útról, helytelen életvezetéstől való távolodás alapvető feltétele, hogy legalább sejtésünk legyen a jó és követendő irányról.

Szép napot mindenkinek!

Darvas István
rabbi

   Copyright © ORZSE.HU, 2017.
Az oldalainkon található anyagok, információk bármilyen felhasználása csak a szerző(k) előzetes, írásbeli engedélyével történhet.

Vissza