Fuchs Jenő ,
az első magyar olimpiai kardvívóbajnok

Március 14-én volt 50 éve, hogy meghalt dr. Fuchs Jenő, az első magyar olimpiai kardvívóbajnok, aki 1908-ban Londonban és 1912-ben Stockholmban az első két egyéni olimpiai kardvívóbajnokságot szerezte Magyarországnak.

Ki volt ez az ember?

1882. október 29-én született, apja gépmester volt a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. nyomdájában, nagy áldozatok árán tanítatta jó eszű fiát, aki ügyvédként és olimpikonként is a Honvéd utca 10.szám alatt lakott, kis szobájában. Itt volt a Pallas üzemi épülete, sok híres lexikon jelent meg a házban. Irodának, hónapos szobát vett ki a Zsibárus, majd a Rottenbiller utcában, de a kliensek nem nagyon tolongtak egyikben sem. A Sportszervek és a sajtó sem kényeztette el, nem kapott kitüntetést, nem rendeztek bankettet tiszteletére, Londonból jövet nem várta senki. 5 krajcárral a zsebében szállt le a vonatról és maga vitte poggyászát a villamosig. Talán, ha megkeresztelkedik simább lett volna karrierje, de ő megmaradt ősei hitében. Ez sokaknak nem tetszett, nemzetközi elismertsége dacára nem nyerhetett magyar bajnokságot. Hiába sajátította el nagyszerűen az olasz kard iskola művészi szépségű mozzanatait, egyesítve azt a nagy múltú magyar kardvívás hagyományaival egymásután szerezve győzelmeket nemcsak változatos pengeművészetével és rettegett elővágásaival, de nyugodtságával és erős idegekkel is.

1924-ben a vívószövetség megtagadta Fuchs kiküldetését a párizsi olimpiára, és ez annyira bántotta őt, hogy visszavonult a versenyzéstől, de azért hitsorsosai továbbra is szép sikereket értek el a páston. Ekkor már feltűnt Gombos Sándor és Petschauer Attila fényes tehetsége, akik az ekkor rendszeresített Hősök Emlékversenyén, világbajnokságokon, olimpiákon fényes győzelmeket arattak, Garai János Európa-bajnokságot nyert. Vívómesterek között jónevű volt a Fodor illetve a Róna-féle vívótermek. Sokan tevékenykedtek a szervezők és anyagi támogatók között is.

Amikor Magyarország belépett a második világháborúba - talán kötelességérzetből, talán mert vállalni akarta a közös sorsot - önként jelentkezett a frontra. Nem ölthetett egyenruhát, munkaszolgálatosként került a Donhoz, ahogy sporttársa, Petschauer Attila, de ő szerencsésebb volt. 

Rajparancsnokként szedte az aknát, sárga karszalaggal civil ruháján. Szerencséjére a tőlük északra elhelyezkedő 323. német gyaloghadosztály parancsnoka Friedrich Trompeter ezredes mellesleg kardvívó és öttusázó volt, aki még az 1936-os berlini olimpiáról ismerte Fuchs Jenőt. Barátság alakult ki köztük és ezért nagy örömére szolgált, amikor furcsa jelentést kapott beosztottjától Hofmann századostól. Arról szólt, hogy az alárendelt munkaszolgálatos század egyik raja rendkívüli módon kitüntette magát, rajparancsnokuk Eugen Fuchs egykori olimpiai bajnok irányításával. Amikor a melléjük rendelt négy honvéd elesett, felvették a keretlegények fegyvereit és folytatták a tüzelést, amelynek következtében megmentették és el tudták szállítani a rájuk bízott műszaki felszerelést. Ezért Hofmann százados - aki feltehetőleg tudott a váratlanul összetalálkozott két sportember régi barátságáról - Fuchs Jenő munkaszolgálatos rajparancsnokot II. osztályú német vaskeresztre ajánlja feljebbvalójának. Trompeter ezredes a kitüntetést kiadta.

Talán ez volt az egyetlen eset a II. világháború hadtörténetében, hogy "nem árja" német kitüntetést kapott. Egyidejűleg Jány Gusztáv vezérezredes, hadsereg parancsnok, a kitüntetést felterjesztette viselési engedélyre Horthy kormányzóhoz, ami elég érdekes annak ismeretében, hogy például ő volt az, aki megtiltotta, hogy a munkaszolgálatosok kocsin vagy szekéren üljenek, így a munkaszolgálatos kocsis a megrakott szekér mellett futva hajtotta a lovakat!

2001-ben még élt Szepessy Géza honvédfőhadnagy, aki tanúja volt annak a beszélgetésnek, amelyet Jány Gusztáv folytatott Kovács vezérőrnaggyal a meghökkentő kitüntetésről. A hadsereg parancsnok kijelentette: "Nincs módom felülbírálni a németeket, én csak hőst ismerek!"

Horthy Miklós a kitüntetés viselését jóváhagyta, és Jány Gusztáv az egész rajt hazarendelte. Mivel a szökések megakadályozására le volt zárva a magyar-ukrán határ, Bécsen keresztül jutottak haza Budapestre. Később sem hívták be őket munkaszolgálatra, egy részük az angyalföldi Üteg utcai iskolában berendezett 505-ös hadikórházban teljesített ápolói szolgálatot, így sikerült átélniük a vészkorszakot.

Sajnos a rendhagyó életút folytatása is szokatlan. Fuchs Jenőt 1945-ben letartóztatták a német vaskereszt miatt. A Pest-vidéki Fogház kitört ablakú cellájában együtt raboskodott az említett Szepessy Géza volt magyar királyi főhadnaggyal, aki civilben muzeológus volt.

Hihetetlennek tűnő történet, de Szilágyi György megszerezte Németországból a Fuchs Jenő nevére kiállított hivatalos katonai okmány hiteles másolatát, miszerint az egykori olimpikon munkaszolgálatost 1942 őszén másodosztályú német vaskereszttel tüntették ki. 2000 októberében emléktáblát avattak Siófokon - ahol a 20-as évek közepétől villatulajdonos és a siófoki sporthetek megszervezője volt - a Mátyás király utcában a kétszeres olimpiai bajnoknak.

2005. március 9
Róbert Péter