Szénási Jonathan Sándor:
A MAGYAR POSTA JUDAIKA MOTÍVUMAI
(1945-2005)


I.

Alapvetés

Amióta ember él a földön, azóta továbbítanak egymásnak különböző küldeményeket. Ez lehet üzenet, tárgy vagy érték (levél, csomag vagy pénz). A küldést sokáig "egyedileg" oldották meg, ahogy a Bibliában is találunk rá példákat:
* Az 1 Királyok 21, 8-ban olvassuk, hogy a királynő levélben intézkedik férje helyett: "És levelet írt Akháb nevével, a melyet megpecsételt az ő gyűrűjével, és elküldé azt a levelet a véneknek és a főembereknek, a kik Nábóttal egy városban laktak;"
* A 2 Királyok 10-ben olvassuk, hogy ugyanezen király (és királyné) gyermekeinek halálát is egy levél okozza: "1) Akhábnak pedig hetven fia volt Samariában. És levelet írt Jéhu, és elküldé azt Samariába Jezréel fejedelmeihez, a vénekhez, és az Akháb fiainak tútoraihoz, ilyen parancsolattal: 2) Mihelyt e levél hozzátok jut, a kiknél vannak a ti uratok fiai a szekerekkel, lovakkal, az erős városokkal és fegyverekkel együtt, 3) Nézzétek meg, melyik a legjobb és a legigazabb a ti uratok fiai közül, azt ültessétek az ő atyjának királyi székébe, és harczoljatok a ti uratok házáért." A fejedelmek ugyanis megrémültek, és (saját életüket mentendő) elküldték egy kosárban Akháb mind a hetven fiának levágott fejét.
* A 2 Királyok 19, 14-ben szintén egy követek által átadott levélről olvashatunk, amely nem kis fejfájást okozott a címzettnek: "És elvevé Ezékiás a levelet a követek kezéből, és elolvasá azt, és felment az Úr házába, és kiterjeszté azt Ezékiás az Úr előtt;"
* A 2 Királyok 20, 12-ben levéllel kísért ajándékokról (ma: csomagküldemény) olvashatunk: "Ebben az időben küldött Berodákh Baladán, Baladánnak, a babilóniai királynak fia levelet és ajándékokat Ezékiásnak; mert meghallotta, hogy Ezékiás beteg volt."
* A 2 Királyok 12-ben pedig olyan "csomagküldemény"-ről, amelyhez kísérőlevél sem kellett, az magáért beszélt: "17) Ebben az időben jött fel Hazáel, Siria királya, és megszállotta Gáthot, és be is vette azt; azután megfordult Hazáel, hogy Jeruzsálem ellen menjen. 18) De Joás, Júda királya, vevé mind a megszentelt ajándékokat, a melyeket az ő atyái, Josafát, Jórám és Akházia, Júda királyai az Úrnak szenteltek volt, és a melyeket ő maga szentelt néki, és minden aranyat, a mely találtaték mind az Úr házának, mind pedig a király házának kincsei között, és elküldé Hazáelnek, Siria királyának, és az elment Jeruzsálem alól."
* Az Eszter 9, 19-ben pedig egyenesen olyan ajándékküldésről olvashatunk, amely nem eseti és egyedi, hanem dátumhoz kötődő és általános szokás: "Azért a vidéki zsidók, a kik kerítetlen falvakban laktak, Adár hónapjának tizennegyedik napját tették öröm és vigalom napjává és ünneppé, a melyen ajándékokat küldözgetnek egymásnak."
* Bár még számos példát említhetnénk a Szentírásból, de zárásként álljon itt egy különösen is tragikus példa a levélküldésre: a Sámuel próféta 2. könyvének 11. részében leírt történet: "2) És lőn estefelé, mikor felkelt Dávid az ő ágyából, és a királyi palota tetején sétála: láta a tetőről egy asszonyt fürdeni, ki igen szép termetű vala. 3) És elkülde Dávid, és tudakozódék az asszony felől, és monda egy ember: Nemde nem ez-é Bethsabé, Eliámnak leánya, a Hitteus Uriás felesége? 4) Akkor követeket külde Dávid, és elhozatá őt; ki beméne ő hozzá, és vele hála, mikor az ő tisztátalanságából megtisztult; és annakutána visszaméne az ő házához. 5) És fogada méhében az asszony, és elküldvén, megizené Dávidnak ilyen szóval: Teherbe estem! 6) Akkor Dávid izene Joábnak: Küldd haza hozzám a Hitteus Uriást; és elküldé Joáb Uriást Dávidhoz. 7) Mikor pedig eljutott Uriás ő hozzá, megkérdé őt Dávid Joábnak békessége felől, a népnek békessége felől és a harcz folyása felől. 8) Ezután monda Dávid Uriásnak: Menj haza, és mosd meg lábaidat; kimenvén pedig Uriás a király házából, a király ajándékot külde utána. 9) Uriás azonban lefeküvék a királyi palota bejárata előtt az ő urának minden szolgáival, és nem méne a maga házához. 10) És megjelenték Dávidnak, mondván: Nem ment le Uriás az ő házához. Akkor monda Dávid Uriásnak: Nemde nem útról jöttél-é? Miért nem mentél le a te házadhoz? 11) Felele Uriás Dávidnak: Az Isten ládája, Izráel és Júda nemzetsége sátorokban laknak, és az én uram Joáb, és az én uramnak szolgái a nyilt mezőn táboroznak: hogy mennék én be az én házamba, hogy egyem és igyam és feleségemmel háljak? Úgy élj te és úgy éljen a te lelked, hogy nem mívelem azt! 12) Monda azért Dávid Uriásnak: Maradj itt ma is, és holnap elbocsátlak. Ott marada azért Uriás Jeruzsálemben az nap és más napra kelve is. 13) Ennekutána hivatá őt Dávid, és ő vele evék és ivék, és lerészegíté őt, és kiméne estve aludni az ő ágyára, az ő urának szolgáival együtt, de házához nem méne alá. 14) Megvirradván pedig, levelet íra Dávid Joábnak, melyet Uriástól küldött el. 15) Írá pedig a levélben, mondván: Állassátok Uriást legelől, a hol a harcz leghevesebb és háta mögül fussatok el, hogy megölettessék és meghaljon." (Ezért hívja a kézbesítőjére veszélyt jelentő küldeményt máig is "Uriás-levél"-nek a népnyelv.)


Magyarországon a honfoglalástól a XVI. századig többé-kevésbé a Bibliából ismert módon történt a küldemények kézbesítése. A királyok, a vármegyék és a főurak saját hírnököket (praecones) és futárokat (cursores) tartottak, hogy rendeleteiket továbbítsák, üzeneteiket és küldeményeiket kézbesítsék. Az egyszerűbb emberek azonban sokáig csak a vándorokra (diákok, céh-legények) és kereskedőkre bízhatták leveleiket is küldeményeiket. Idővel aztán kialakult az ún. községi küldöncszolgálat.

1526-ban I. Ferdinánd megbízásával a Taxis család működtetett Bécs és Pozsony között rendszeres postajáratot. A kialakuló országos posta a Paar család hűbéri birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelem önálló magyar postahálózatot működtetett.

1722. július 1-jén III. Károly állami kezelésbe vette a postaszolgálatot, és állami monopóliummá nyilvánította. A postákat a bécsi Legfőbb Udvari Postahivatalnak rendelte alá. Valamennyi postaépületben elhelyeztette a birodalom címerét. Fejlesztette a postai útvonalakat. Szabályozta a postai tarifákat.
i

A posta sokáig különböző ráírásos jelzésrendszereket alkalmazott a küldeményeken. Először a postai település-bélyegzők használatát vezették be a feladási hely egyértelmű azonosítása érdekében. A küldemények bérmentesítésének egyszerűsítése és egységesítése érdekében elsőként Angliában vezették be a postai bélyeget, 1840-ben. A postai bélyeg használat Magyarországon (az Osztrák-Magyar Monarchiában) 1850. közepén kezdődött. A bélyegek "motívumkincse" gyakorlatilag a Monarchia címere, illetve a császár arcképe volt.

A kiegyezés után vált lehetővé, hogy a Magyar Királyi Posta függetlenedhessen a Monarchia postájától. 1871. elején kerültek forgalomba az első csak Magyarországon érvényes díjjegyes értékcikkek (levelezőlap, postautalvány), május 1-jén az első bélyegek. Ezeken sokáig csak az érték, illetve a legfőbb nemzeti szimbólumok (1. kép) szerepeltek. Az 1916-ban megjelent ún. "fehérszámú arató" (2. kép) tekinthető az első olyan magyar bélyegnek, amely már túlmutat a funkción, és motívumot hordoz.
ii

A posta tevékenységei közül nem minden "motívumhordozó". Ezért dolgozatunk tárgyát a Magyar Posta vizsgált időben megjelent bélyegei és levelezőlapjai, valamint alkalmi bélyegzései képezik. Az alkalmi bélyegzések közül vannak "központi" bélyegzések, mint a bélyegek megjelenésekor használt ún. elsőnapi bélyegzések, és vannak különböző rendezvények kapcsán használt ún. esemény-bélyegzések, amelyek (postán/minisztériumon) "kívülről jövő kezdeményezések" névvel is illethetők. Az alkalmi bélyegzést kérőnek minden ilyen esetben részleteznie kell, milyen esemény lesz, milyen programmal, kiknek a rendezésében, és milyen apropóból, valamint, hogy ki lesz a költségviselő? Ekkor kell nyilatkozni arról is, hogy mely postahivatalba szeretnék telepíttetni a bélyegzőt, vagy alkalmi postahivatal működtetését kérik a rendezvény helyszínén.
iii Bár jó lenne megőrizni történetüket a feledéstől, ezek tételes feldolgozása messze túlmutat jelen dolgozat keretein.

A judaika motívumok

Amióta vannak különböző motívumai a bélyeg- és levelezőlap kiadásnak, illetve a posta (alkalmi) bélyegzőinek, vannak ún. motívumgyűjtők vagy tematikusgyűjtők. A motívumgyűjtőket nem annyira egy-egy ország bélyegkiadása érdekli, hanem egy-egy motívum, téma felbukkanása a világ bélyegkiadásában. A filatelisták (gyűjtők) általában egy-egy témában rendeznek versenyt, időszaki kiállítást. Ez a téma lehet a virág, a ló, az autó, a repülő, az űrrepülés, az orvoslás, a vallás, vagy akár a judaika is. Vannak intézmények, amelyek állandó kiállításokat is berendeznek egy-egy motívumból. Ilyen tematikus (harckocsi) állandó kiállítást láthatunk például Latrunban a (Muzeon leHél haSirjon) épületében.
iv
Ha a Magyar Posta judaika motívumait kívánjuk számba venni, mindenek előtt meg kell határoznunk, mit tekintünk annak? A judaika motívumok körébe az általánosan elfogadott nézet szerint a zsidó vallási motívumok, a héber nyelv, a cionizmus és Izrael, a holocaust, valamint a zsidó személyiségek tartoznak. Tudom, hogy különösen ez utóbbi tekintetében igen megosztott a magyarországi zsidó közösség, melyben igazságot tenni nem tisztem és nem is célom. Mivel azonban dolgozatom kereteit rögzítenem kell, jelen dolgozatban az izraeli filatelisták között általános gyakorlathoz
v tartom magam.

Itt mondok köszönetet izraeli és hazai bélyeggyűjtő ismerőseimnek, a volt Magyar Posta Anyag- és Értékcikkhivatala (ma már nyugdíjas) dolgozóinak, a Bélyegmúzeum-, valamint a Holocaust Dokumentációs Központ munkatársainak segítségükért és tanácsaikért.



II.

Bélyegek


A Magyar Posta mindjárt a háború után (1945. október 6.) bélyegsorozattal tisztelgett az antifasiszta mártírok emléke előtt. (3. kép) A nyolc bélyegből álló sorozat tizenhat személyt ábrázol, köztük Sallai Imrét, Fürst Sándort, Mónus (Brandstein) Illést, Rózsa Ferencet, Schönherz Zoltánt, Ságvári Endrét és Hoffmann Ottót.

Az 1948-ban megjelent Feltalálók - felfedezők sorozat Schwartz Dávidnak (1845-1897) szentelt bélyeget (4. kép), aki a kormányozható léghajó feltalálója volt. Halála után özvegye eladta a jogokat Zeppelin grófnak, így került a találmány Zeppelin-léghajóként a köztudatba. Schwartz Dávid és léghajója még további három alkalommal fordul elő bélyegeinken.

Nála többször csak Marx Károly (1818-1883) szerepel. A II. Világháború után először 1949-ben a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 30. évfordulójára kiadott egyik bélyegen, majd még öt alkalommal. "Népünk bölcs vezére" uralmának fennállása alatt Marxon kívül csak Frankel Leó (1844-1896) képével jelenhetett meg bélyeg, na és természetesen a sajátjával, négy is. (5. és 6. kép)

A Sztálin halálát követő távozása a vezetésből "jót tett" a magyar judaika gyűjtőkkel. Már 1953. december 5-én bélyeg jelent meg a Zeneszerzők sorozatban Goldmark Károly (1830-1915), a keszthelyi hitközségi kántor fiaként született híres operaszerző, a Sába királynője komponistájának képével. (7. kép)

Az 1954. december 5-én megjelent Tudósok sorozat pedig Korányi (Kornfeld) Frigyesnek (1827-1913), a nagykállói születésű sebészorvosnak, az idegkórtan magántanárának, akit 1891-ben a főrendiház örökös tagjává választottak, illetve Vámbéry Árminnak (1832-1913), a dunaszerdahelyi születésű török filológusnak és Közép-Ázsiakutatónak szentelt egy-egy bélyeget. (8. kép)

A rendszer jellegéből adódóan szinte kötelezően kiadandó bélyegek (Szamuely Tibor, Landler Jenő, Kun Béla, stb.) mellett így örökítette meg bélyeg 1957-ben Zamenhof Ludwik Lejzert (1859-1917), az eszperantó nyelv megalkotóját és az eszperantó mozgalom elindítóját. (9. kép) 1963-ban Weiner Leót (1885-1960), a budapesti születésű zenetudóst. (10. kép) 1964-ben Szabó Ervint (1877-1918), a szlanicai születésű szociológust és tudós könyvtárost, akiről a fővárosi könyvtár is nevét kapta. Ugyanekkor Korányi Sándor (1866-1944) belgyógyász főorvost, az ideggyógyászat magántanárát, aki 1927-től a budapesti egyetem orvoskara képviseletében felsőházi tag volt. (11. kép) 1972-ben Grósz Emilt (1865-1941), a nagyváradi születésű szemészorvost, a budapesti szemklinika adjunktusát, a trachoma hazai legyőzőjét. 12. kép) 1980-ban Pór Bertalant (1880-1964), a bátaszéki születésű festőt, Kossuth- és Munkácsy díjas kiváló művészt. (13. kép) 1981-ben Vágó Bélát (1881-1931), a nagyváradi születésű színészt és rendezőt. (14. kép) 1984-ben Balázs Bélát (sz. Bauer Herbert, 1884-1949), a szegedi születésű Kossuth-díjas költőt, írót, filmesztétát. (15. kép) 1985-ben Rudas Lászlót (sz. Roth Adolf, 1885-1950), a sárvári születésű Kossuth-díjas filozófust, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanárát és rektorát. (16. kép) Ugyanekkor Lukács Györgyöt (sz. Löwinger Bernát, 1885-1971), Kossuth-díjas filozófust, esztétát, egyetemi tanárt. (17. kép) 1986-ban Kaposi (Cohn) Móric (1837-1902) bőrgyógyászt, rákkutatót. (18. kép) 1988-ban Bárány Róbertet (1876-1936), a bécsi születésű fül-orr-gégész orvost, aki a belső fülben levő egyensúlyérző szerv (vesztibuláris apparátus) élet- és kórtanával kapcsolatos munkáiért kapott Nobel-díjat 1914-ben. Hevesi Györgyöt (1885-1966), a budapesti születésű kémikust, aki a radioaktív indikáció módszerével elért több évtizedes kémiai és sugárbiológiai kutatásainak eredményeiért kapott Nobel-díjat 1943-ban. Gábor Dénest (1900-1979), a budapesti születésű villamosmérnököt, aki a technikai megvalósítást mintegy 20 évvel megelőzve megalkotta a holográfia elméletét és 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. (19. kép) 1992-ben Kármán Tódort (1881-1963), a budapesti születésű gépészmérnököt, akit az aerodinamika területén elért eredményei miatt a hangsebességen felüli repülés atyjának neveznek. Neumann Jánost (1903-1957), a budapesti születésű matematikust, akinek sok más mellett fontos szerepe volt az elektronikus számítógépek kifejlesztésében is. (20. kép) 1993-ban a tragikus sorsú Szerb Antal (1901-1945) írót, irodalomtörténészt. (21. kép) 1994-ben Stein Aurél (1862-1943) nyelvészt, Belső-Ázsia világhírű kutatóját. (22. kép) 1995-ben Kemény (Kaufmann) Ferencet (1860-1944), a Magyar Olimpiai Bizottság alapítóját. (23. kép)

Ugyanekkor jelent meg bélyeg a Nobel-díj 100 évfordulójának tiszteletére, mely 12 magyar(ként [is] számon tartott) díjazottat sorol fel, akik közül 5 zsidó: Bárány Róbert, Hevesi György, Gábor Dénes, Wiesel Éli és Wigner Jenő. (24. kép) 1996-ban a technika fejlődéséért sokat tett magyarok között ott láthatjuk Bíró Lászlót (1899-1992), a golyóstoll feltalálóját. (25. kép) 1998-ban Szilárd Leó (1898-1964) atomfizikus
vi emlékére adott ki bélyeget a Magyar Posta. (26. kép) 1999-ben Cukor György (1899-1983) filmrendező előtt tisztelgett századik születésnapján. (27. kép) Még ebben az évben Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas fizikusnak, a kvantummechanika talán legjelentősebb kutatójának állított emléket. (28. kép) 2003-ban Neumann János (1903-1957) matematikus tiszteletére jelentetett meg újabb bélyeget, ezúttal születésének századik évfordulójára. (29. kép.) A Nemzeti Sport századik évfordulójára megjelent szelvényes bélyegen Hajós Alfréd (1878-1955) olimpikon portréja látható. (30. kép) Az első olyan bélyeg, amelyik izraeli zsidónak állít emléket ugyanebben az évben jelent meg: az "In Memoriam Columbia" bélyegblokkon a hősi halált halt űrkutatók között található Ilan Ramon (1954-2003) repülő alezredesvii neve is. (31. kép) 2004-ben magyar-osztrák-izraeli közös bélyegkiadás keretében jelenhetett meg bélyeg Herzl Tivadar (1860-1904) halálának századik évfordulójára. (32. kép) Maga a bélyeg formájában nem a magyar, hanem az izraeli bélyegkiadásokra jellemző kialakítású: az ív szélén lévő sor szegélye szintén nyomott. ("Wenn Ihr wollt, ist es kein Märchen - - Ha akarjátok, nem mese - If you will, it is no fairy tale") A szélső sor így "szinte" szelvényes bélyeggé válik. Ez által lesznek a szélső sor bélyegei "ritkábbak", és így értékesebbek a gyűjtők számára. Vizsgált időszakunk utolsó bélyege Rejtő (Reich) Jenő (1905-1943) írónak állít emléket születésének századik évfordulóján. (33. kép)

Tragikus sorsú személye (1943. január 1-jén munkaszolgálatosként halt meg Jevdokovóban, a nagy ukrán télben.) már másik témakörünkhöz, a Holocausthoz vezet át. Érdekes, hogy bár ötévente jelent meg bélyeg, vagy sorozat a "Felszabadulás" évfordulójára, csak 1970-ben jelent meg olyan bélyeg, amelyik "a koncentrációs táborok felszabadulásának az évfordulójára" emlékezik a mauthauseni mártírok szoborcsoportjának a képével. (34. kép) Maguk a "Felszabadulás évfordulója" bélyegek is érdekes átalakuláson mennek át a felszabadító szovjet katonák és az őket ovációval fogadó lakosság (1950. - 35. kép) ábrázolásától a front utánra maradt pusztítás és az eltelt idő alatt elvégzett újjáépítés képeinek egy blokkban való bemutatásáig (1970. - 36. kép), végül a jellegtelen ünnepi tűzijáték képéig (1985. - 37. kép). Ennek valószínűleg oka lehetett, hogy a civil lakosság többségének olyan személyes élményei voltak a szovjet katonákkal, hogy nem volt érdemes a propaganda erőltetése. Másrészt a lágerek kérdésének a felemlítése is kétélű dolog volt, hiszen többé-kevésbé ismertek voltak a szovjetek hasonló módszerei. Tudunk róla, hogy ennek ellenére voltak más irányú próbálkozások, amelyek szerették volna, ha az európai-, és benne a magyar zsidóság tragédiája nem merül szégyenlősen a hallgatásba, majd idővel a feledés homályába, mint pl. az 1965-ös terv (38. kép), amely azonban az engedélyezésnél olyan felső ellenállásba ütközött, hogy végül egy teljesen "semleges" virág sorozat jelent meg (39. kép) az évfordulóra. Az 1970-es mauthauseni szoborcsoport így jégtörőnek számít. Vagy lehet, hogy csak az a bizonyos "egy fecske", amely nem csinál nyarat? A rendszerváltásig ugyanis nem jelent meg a Holcaustnak emléket állító bélyeg, csak olyan személyeké, akik a náci halálmenetek, (mint Radnóti Miklós, 40. kép) vagy a haláltáborok (mint Alpári Gyula, született Adler Mózes, meghalt: Sachsenhausen, 1944. július 17. 41. kép) áldozatává váltak. A rendszerváltás után pedig, bár készültek "markánsabb", (mint pl. a fegyveres katonák által halálba kísért csoport,) illetve "magyarabb" (mint pl. a Dohány utcai zsinagóga udvarán álló vas szomorúfűz, amelynek minden levelére egy-egy áldozat nevét vésték) tervek (42. kép), a megjelent bélyegek szégyenlősen szomorkásak: az ötvenedik évfordulóra egy stilizált sírkő emlékeztet szélén egy kaviccsal (43. kép), a hatvanadik évfordulóra megjelenten pedig már csak egy (sírra tehető) kavics (44. kép). De hol vannak az áldozatok sírjai… ?

Zsidó vallási motívum igazából csak két alkalommal jelent meg magyar postabélyegen. 1984-ben bélyegsor jelent meg a Dohány utcai Zsidó Múzeum kincseiről. (45. kép) A sorozat szinte keresztmetszetet ad a zsidó életről: a tóra-pajzs és a tórakorona a vallás alapjára, az etrogtartó a lombsátrak ünnepére, a hanukija a templomtisztítás ünnepére, az Illés serleg az egyiptomi kivonulás ünnepére, a kőtáblákat tartó Mózessel díszített serleg a törvényadás ünnepére, míg a temetői persely a végső számadásra emlékeztet. 2000-ben a jellegzetes magyar templomokat bemutató sorozatban a Dohány utcai zsinagóga képével jelent meg bélyeg, magyar-izraeli közös kiadásban. (46. kép)



III.

Levelezőlapok


A postán írott üzenetet nyitott levelezőlapon is lehet küldeni, nem csak borítékba tett levélben, vagy képeslapon (régebben: képes levelezőlap). Míg az utóbbiakat többnyire bélyeggel szokták bérmentesíteni, a náluknál "igénytelenebb" képeslapokra kezdetektől rányomtatták a bérmentesítés összegét, és így árulták. (47. és 48. kép) A rányomtatott díjjegy rajza valamilyen postai-, vagy nemzeti jelkép, illetve az uralkodó képmása volt. Előfordult, hogy valamely forgalomban lévő bélyeg rajzát nyomták rá. (49. kép)

Ahogy a bélyegeknél megjelentek az alkalmi motívumok, úgy követték őket a levelezőlapok. Mivel azonban másak voltak az igények a levelezőlapokkal szemben, mint a bélyegekkel kapcsolatban, így számukban és kiadási mennyiségükben is lényegesek az eltérések. Ebből adódóan lényegesen kevesebb a számunkra érdekes tétel. 1979-ben Bauer Rudolf (1879-1932) diszkoszvető századik születésnapja alkalmából jelentetett meg képeslapot a Magyar Posta. Ő szerezte a magyar atlétika első olimpiai aranyérmét, 1900-ban a párizsi olimpián. 1980-ban Hajós Alfréd (1878-1955) építész emlékére adott ki képeslapot, aki az 1896-os első újkori olimpiai játékon, Athénban megnyerte mind a 100 m-es, mind az 1200 m-es úszást, ezzel megszerezte a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét is. 1981-ben Gelléri Andor Endre (1906-1945) tragikus sorsú novellaíró és Kármán Tódor (1881-1963) gépészmérnök, 1982-ben Kálmán Imre (1882-1953) operettjeiről híres zeneszerző és Neumann János (1903-1957) matematikus emlékére jelentetett meg képeslapot. 1985-ben a transzformátor feltalálásának századik évfordulójára kiadott képeslapon Bláthy Ottó (1860-1939) és Zipernowsky Károly (1853-1942) társaságában Déri Miksa (1854-1938) építőmérnök és elektrotechnikai kutató látható. 1988-ban Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas fizikus emlékére jelentetett meg képeslapot. 1995-ben a lágerek felszabadulásának ötvenedik évfordulójára megjelent képeslap rajzolata markánsabb, mint az ugyanekkor megjelent bélyegé: egy nagyobb rajzon az auschwitzi láger kettős szögesdrót kerítése látható, bélyeg-rajzán pedig túlélők elgyötört arcai. (50. kép) 1996-ban a modernkori olimpiai játékok centenáriumára megjelent képeslapon Hajós Alfréd (1878-1955) úszó látható, a száz évvel ezelőtti olimpia kétszeres olimpiai aranyérmese. (51. kép)



IV

Bélyegzések



Ha a Magyar Posta alkalmi bélyegzőit vizsgáljuk, a dolgozatban tárgyalt időszakot öt egységre bonthatjuk:
1. 1945-1947. a kezdeti demokratikus időszak
2. 1948-1980. a szocialista időszak
3. 1981-1988. a "puhulás" időszaka
4. 1989-1993. a rendszerváltás időszaka
5. 1994-2005. a rendszerváltás utáni időszak

1. A kezdeti demokratikus időszak relatíve kis számú bélyegzőt jelent, de színes összeállításban. Témánk szempontjából három érdekes: 1945. július 29-én Rákosi Szegedre látogat. (52. kép) Bár hatvanadik születésnapja alkalmából 1952-ben számos Rákosit köszöntő bélyegző kerül használatba, ez a szegedi egyedi a maga nemében, mert soha máskor és máshol hasonló esemény kapcsán nem használt alkalmi bélyegzőt a posta. 1946. július 18-án és augusztus 11-én a Joint munka és üzemszervező csoportjának kiállítása kapcsán használ alkalmi bélyegzőt a posta. (53. kép) Bár még 1947-ben is vannak vallási eseményekhez kötődő bélyegzések is, mint az Eucharisztikus Kongresszusé Hatvanban, az újjáépült székesegyház felszenteléséé Szombathelyen, vagy a Nagyboldogasszony ünnepségeké Egerben, zsidó vonatkozású azonban nincs közöttük.

2. A szocialista időszakot a kommunista hatalomátvételtől 1980. Karácsonyáig számítom. Ekkor, 1980. december 25-26-án használt ugyanis "Parlamenti Fenyőfa Ünnepség" feliratú bélyegzőt a Magyar Posta. Bár a jelzett időszakban 16 dolgozatom szempontjából érdekes bélyegzőt számoltam össze, ezek azonban bélyegmegjelenésekhez kötődők. Többségükben munkásmozgalmi személyekhez, kisebb részben kulturális-tudományos életünkhöz, mint Radnóti Miklós, Hajós Alfréd vagy Korányi Frigyes.

3. A "puhulás" időszakát a "Parlamenti Fenyőfa Ünnepség" bélyegzőjétől az első "Karácsony" bélyegzőigviii (1988) számítom. Ebben az időszakban megfordul az arány kulturális-tudományos életünk szereplői javára a munkásmozgalmi személyekkel szemben. Sőt ezen túlmenően olyan érdekes esemény-bélyegzők is használatba kerülnek, mint Kner Izidor nyomdájának centenáriumáé Gyomán (1982. szeptember 24.), vagy a Goldberger Textilművek bicentenáriumáé Budapesten (1984. október 12. 54. kép).

4. A rendszerváltás időszaka dolgozatunk szempontjából teljesen "üres". Ez részben talán a hirtelen változás okozta bódulattal és fokozatos eszmélődéssel magyarázható. 1989-1993. között mindössze két azonos rajzú Wallenberg-bélyegzőt (55. kép) használt a posta, ami elvileg a Holocausthoz, jelesül a magyarországi zsidók mentéséhez kapcsolódna. Könnyen elképzelhető azonban az akkori politikai közhangulat alapján, hogy a Wallenberg bélyegzők használatának inkább a szovjetek általi elhurcolása volt az alapja.

5. A rendszerváltás utáni időszak hatalmas felpezsdülést hozott a vallási- és kulturális programokban, és a hozzájuk kapcsolódó bélyegzések tekintetében is a megelőző évekhez képest. Megsokasodtak a vidéki helyszíneken használt bélyegzések, Budapesten pedig viszonylag jól elkülöníthetővé váltak a bélyegek megjelenése kapcsán használt alkalmi bélyegzések (Budapest 4.), illetve a különböző programokhoz kapcsolódó, a programok helyszínére telepített alkalmi postahivatalok által használ bélyegzések (Budapest 8.). A dolgozat tárgyát képező bélyegzések sorát 1994. május 5-én nyitotta meg egy Móron (Fejér megye) használt alkalmi bélyegzés Radnóti Miklós (1909-1944) tragikus sorsú költő képével, a néki szentelt emléknap kapcsán. (56. kép)

Térben és időben is közel, Bodajkon, 1994. augusztus 1-8. között zajlott a 2nd Interreligious Week. A vallásközi tábor ideje alatt a posta hat különböző alkalmi bélyegzőt használt. Bár csak az 1-jei volt a zsidó vallásnak címzett bélyegző (57. kép), közepében a "mógendóvid"-dal, a többi öt is a judaika bélyegzések számát szaporítja a rajta szereplő héber betűk miatt. (58-62. kép) Az elkövetkező években még öt alkalommal használt a Magyar Posta hasonló bélyegzőket: 1995. július 31 - augusztus 7. között Pécsen a főpostán. (3rd Interreligious Week, 63-70. kép) Bár itt is csak egy bélyegző volt a zsidó vallásnak szentelve, mind a nyolc judaika bélyegzőnek számít a rajta szereplő héber betűk miatt. 1996. július 29 - augusztus 5. között Debrecenben a főpostán. (4th Interreligious Week) A nyitónap héber betűs bélyegzése itt (és a további vallásközi táboroknál) is megmaradt, ám a bélyegzéseknek eltűnt a héber betűket is tartalmazó kerete, és jellegüket kizárólag az adott nap vallási grafikája határozta meg. Így a zsidó napét Lilien talisszal félig letakart tóra-tekercset ábrázoló rajza. (71. kép) 1997. július 21-28. között Egerben a főpostán. (5th Interreligious Week) A zsidó nap bélyegzőjének a rajza egy egymásra helyezett stilizált szövetségtáblát és egy Dávid pajzsot formál. (72. kép) 1998. július 20-27. között Szentendrén a belvárosi postán. (6th Interreligious Week) A zsidó nap bélyegzője eltér a megszokott formától, hosszúkás téglalap alakú. Rajzolata két, a szövetség tábláit tartó oroszlán. (73. kép) 1999. július 19-26. között Sopronban a főpostán. (7th Interreligious Week) A zsidó nap bélyegzője ezúttal is eltért a szokványostól. Hosszúkásan ovális volt. Egy stilizált mezuzát ábrázolt. (74. kép) A vallásközi táborok sora itt megszakadt, mivel a szervezők állomáshelye szerint illetékes egyházkerület vezetése ellehetetlenítette a szervezők további munkáját.

1994. október 20-án jelent meg a Holocaust áldozatainak emléket állító bélyeg. Ennek elsőnapi bélyegzője (Budapest 4.), amely a körbe írt szöveg belsejében egy Dávid pajzsot ábrázol. (75. kép) Ezt követően a deportálásokra, illetve a Holocaust előtti zsidóságra emlékez(tet)ő bélyegzők egész sorát használja a Magyar Posta, többnyire a Fejér megyei zsidóság deportálásának emléknapján. 1995. június 18-án a megemlékezés helyszínén működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző felirata a közismert bibliai vers:
, azaz "szeresd felebarátodat, mint magadat" (Leviticus 19, 18. - 76. kép). 1996. június 16-án a megemlékezés helyszínén működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző felirata egy másik, kevésbé közismert bibliai vers: ' , azaz "az ÚR előtt olyan a jövevény, mint ti" (Numeri 15, 15. - 77. kép). 1997. június 15-én a megemlékezés helyszínén működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző felirata egy újabb kevésbé közismert bibliai vers, mely az előző évinek mintegy evidenciája:
, azaz "szeressétek a jövevényt" (Deuteronomium 10, 19. - 78. ábra). 1998. június 14-én a megemlékezés helyszínén működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző felirata az izraeli himnusz egy három szavas töredéke: , azaz "szabad népnek lenni" (79. kép). 1999. június 13-án a megemlékezés helyszínén működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző felirata a Bibliában számos helyen előforduló felszólítás volt: "Emlékezzél meg…" A bélyegző rajza egy Dávid pajzs, egy darab tekeredő szögesdrót, és a betűi, de olyan formában, mintha lángnyelvekként szállnának fel. (80. kép) 2000. június 18-án a megemlékezés helyszínén működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző felirata a Siralmak könyvének (1, 16.) kesergése: "Ezekért sírok én…", bélyegzőrajza pedig egy szögesdrótból formált kurzív héber betűkből kirakott (81. kép). 2001. május 17-én Márton Áron (1896-1980) gyulafehérvári megyéspüspök emlékére használt alkalmi bélyegzőt a Magyar Posta. A római katolikus egyházfőt az izraeli Intézet a világ igazai közé sorolta, mivel már 1944. május 18-án nyíltan állást foglalt a magyarországi zsidóság deportálása ellen, a kolozsvári Szent Mihály templomban a papszentelésen elmondott beszédében.
ix Utána pedig levélben tiltakozott Jaross Andor belügyminiszternél.x (Tette mindezt úgy, hogy Gyulafehérvár püspökeként hivatalosan román illetőségű volt!) A bélyegző grafikája az emlékére ültetett fár mintázza. (82. kép) 2001. június 17-én újra a Fejér megyei zsidóság deportálásának emléknapján használt alkalmi bélyegzőt. A megemlékezés helyszínén működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző felirata Dávid nehéz háború után írt zsoltárának fájdalmas felkiáltása: , azaz "szörnyűséget láttattál népeddel…" (60, 5. - Károli Gáspár fordítása). A bélyegző közepében nincs grafika, ott a körben magyarul felírt idézet héber eredetije áll. (83. kép) 2002. június 16-án a Fejér megyei zsidóság deportálásának emléknapján a megemlékezés helyszínén működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző rajza egy szögesdrótból hajlított Dávid pajzsot formázott. A bibliai idézet ezúttal nem a bélyegzőre, csak az alkalmi borítékra került: , azaz: "Hozd ki a börtönből lelkemet…" (Zsoltárok könyve 142, 8. - 84. kép). 2004. április 16-án jelent meg a Holocaust 60. évfordulójának emléket állító bélyeg. Ennek elsőnapi bélyegzőjén szögesdrótok futnak párhuzamosan, a lágerek kerítését idézve. (85. kép)

1995. október 31-én egy Habakuk próféta könyvéből való idézet szerepelt a Magyar Posta alkalmi bélyegzésén: , azaz "Az igaz ember hitből él" (2, 4. - Károli Gáspár fordítása). A bélyegző közepében szereplő rajz az ú. n. Luther-rózsa, Luther Márton (és azóta az evangélikusok) jelképe. (86. kép) A bélyegzőt Vereben használta a reformációi ünnepség alkalmával. Azért került rá ez a vers a bélyegzőre, mert Luther Mártont ez a vers indította el arra a (kora társadalmában) forradalmi gondolatra, hogy nem az Egyház (Róma) üdvözít, hanem a személyes hit. 1996. október 31-én is héber bibliai idezet szerepelt a reformációi alkalmi bélyegzőn: , azaz "Szívemet hozzád emelem…" (25. zsoltár - Szenci Molnár Albert fordításában). A nyolcágú csillagot (a reformátusok jelképe) formázó bélyegző közepében szereplő grafika egy szívet magasra emelő kéz, Kálvin János genfi reformátor szimbóluma. (87. kép)

1995. december 17-én használta a Magyar Posta az első zsidó ünnepi alkalmi bélyegzőt. Székesfehérváron a Technika Házában volt egész napos vallási-, kulturális- és kereskedelmi program a hatalmas épület különböző helyiségeiben. A vallási programok részben Hanukára, részben Izrael és Jeruzsálem vallási sokszínűségére irányultak. A kulturális programok természetszerűleg a "Jeruzsálem 3000" ünnepi év jegyében igyekeztek képet adni a Szentvárosról. A bélyegző rajza is a Makkabeusok pénze
xi volt, rajta a felirattal:
(a szent Jeruzsálem). A hanukija képe, illetve a hivatalos "Jerusalem 3000" logó a borítékon jelent meg. Külön érdekesség, hogy a lebélyegzett alkalmi borítékok egy része továbbküldésre került Izraelbe, ahol (még a Hanuka napjai alatt) Jeruzsálemi felülbélyegzést is kapott. (88. kép) 1996-ban Hanuka első- és nyolcadik gyertyagyújtásakor is használt alkalmi bélyegzőt a posta. December 5-én Székesfehérváron a főpostán (89. kép), december 12-én Kápolnásnyéken (90. kép). A bélyegző rajza mindkét esetben azonos, az izraeli 10 agorás váltópénz
xii hátán is szereplő, Mattathias Antigonus által vert pénzérme,xiii amely egy menorát ábrázol. A kőfaragvány melletti szöveg a Zsoltárok könyvéből való: , azaz "Lábam mécsese a Te Igéd, és ösvényem világossága" (119, 105.). 1997. április 21-én Erev Peszah alaklmából használt alkalmi bélyegzőt a kápolnásnyéki postahivatalban. A bélyegző közepében a , azaz "Ilyen a nyomorúság kenyere…" szöveg olvasható, amit a széder alkalmával felemelt maceszre mondanak szefárd hagyomány szerint. (91. kép) 1998. március 12-én Purím ünnepe alkalmából használt alkalmi bélyegzőt Balassagyarmaton. A bélyegzőnek maga a formája is bolondos: háromszög alakú. A háromszög közepében egy -t pörgető bohóc. A bélyegző alsó élén a hely és a dátum szerepel, bal élén a héber dátum és az ünnep neve magyarul. A jobboldali él sajátosan közli az ünnep nevét és idejét is: azaz azon az ünnepen, amelyen addig igyon mindenki, míg Hámánt és Mordehájt sem tudja megkülönböztetni egymástól; éspedig Izrael jóvel-évében, azaz fennállásának ötvenedik esztendejében. (92. kép) Hogy volt, aki a bolondozást odáig fokozta, (vagy annyit ivott?) az is mutatja, hogy levelét olyan, nem postai bélyeggelxiv adta fel, amelyen az akkori követségi titkár képe virított. (92a. kép) 1998. december 14-én újabb Hanuka első gyertyagyújtási bélyegzőt használt a posta. A bélyegző közepében egy hanukija látható. (93. kép) 1999. március 31-én újra erev peszahi bélyegzőt használt a posta, ezúttal Székesfehérváron. Az ovális bélyegző rajza egy bárányát vállán vivő pásztor. Felirata a rajz körül 5759. niszán 14. Felül: Biblia 2000 nemzetközi gyermekrajz pályázat. (94. kép) Az izraeli idegenforgalmi minisztérium nemzetközi gyermekrajzpályázatot hirdetett meg, amelynek a millenium évében Jeruzsálemben volt a végső eredményhirdetése. Minden országban az ottani nagykövetség volt a gazdája az országos (elő)döntőnek. Magyarországon a nagykövetség igyekezett megyei-, vagy legalább régiós elődöntőket is szervezni. A Fejér megyei elődöntő eredményhirdetésére Erev Peszah délelőttjén került sor Székesfehérváron a Megyeházán. 1999. december 3-án, Hanuka első gyertyagyújtásának napján a kápolnásnyéki postahivatal használt alkalmi bélyegzőt. A bélyegző közepében a GeSheR-HÍD logója volt. Ekkor ünnepelte működésének huszadik évfordulóját. (95. kép) 2000. március 21-én Púrím ünnepén használt, ezúttal köralakú bélyegzőt a székesfehérvári főposta. A bélyegző közepében ezúttal is egy -t pörgető bohócot láthatunk. (96. kép) Április 19-én Erev Peszah alkalmából használt újra alkalmi bélyegzőt. Ennek felirata egy stilizált szédertálat ölel körbe. (97. kép) December 21-én, Hanuka első gyertyagyújtásakor egy gyertya formájú bélyegzőt használt. A gyertya belsejében szereplő héber idézet a 37. zsoltár 6. verse: , azaz: "és felhozza igazságod, mint a világosságot" (98. kép) 2001. december 10-én, Hanuka első napján a baracskai postahivatal használt alkalmi bélyegzőt. Az ovális bélyegzőben nyolc égő gyertya látható. Felette héberül a dátum, illetve magyarul "a világosság ünnepe" felirat látható. (99. kép) 2002. március 27-én Erev Peszah alkalmából használt alkalmi bélyegzőt. A bélyegző felirata egy kovácsolt szédertál rajzát futja körbe. (100. kép) 2004. december 8-án Hanuka ünnepe alkalmából használt újra alkalmi postabélyegzőt. A bélyegző közepében egy szál gyertya ég. Felette héberül a dátum, illetve magyarul "a világosság ünnepe" felirat látható. (101. kép)

1996. március 19-én a bélyeg megjelenésének napján használt a posta alkalmi bélyegzőt Hajós Alfréd (1878-1955) olimpikon képével. A bélyegző rajza úszás közben ábrázolja a bajnokot, feltüntetve a két számot, amelyben olimpiai aranyérmet nyert. (102. kép) 1996. április 9-én kicsit szokatlan bélyegzőt használt a posta: nem csak hogy élő személy, hanem egyenesen egy fiatal hölgy, Polgár Judit képével használt bélyegzőt a Budapest 8-as posta.
xv A bélyegző felirata: Polgár Judit - Junior digital alpha station. (103. kép) 1997. június 16-án Zamenhof Ludwik Lejzer (1859-1917), az eszperantó nyelv megalkotója tiszteletére használt alkalmi bélyegzőt a Budapest 8-as posta, valószínűleg az eszperantó mozgalom rendezvényén felállított alkalmi postahivatalban.xvi (104. kép) 1998. augusztus 30-án az Országos Rabbiképző Intézet tudós igazgatója, Scheiber Sándor professzor neve szerepelt a Budapest 8-as postahivatal bélyegzőjén, abból az alkalomból, hogy az új zsidó általános iskola és gimnázium az ő nevét vette fel. (105. kép) A körbélyegző közepében egy nyitott könyv látható, felette a Dávid pajzzsal. 1999. július 7-én jelent meg a Cukor György (1899-1983) filmrendezőnek emléket állító bélyeg. A kibocsátás napján a Budapest 4-es postahivatal alkalmi bélyegzőt használt. A bélyegzőn egy tekergő filmszalag rajza fut át. (106. kép) 2000. június 22-én használta a Magyar Posta talán legsajátságosabb judaika bélyegzőjét az Országos Rabbiképző Intézet egy volt tanárának szülővárosában. A Goldziher Ignác (1850-1921) orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója születésének 150 évfordulóján Székesfehérváron használt bélyegző középmezejében ugyanis az arab (Egyetlen) áll, ami Allah egyik legszentebb megnevezése az iszlámban. (107. kép) 2004. július 6-án a Herzl Tivadar születésének 100. évfordulója alkalmából kiadott bélyeg kibocsátásának napján a Budapest 4-es postahivatal alkalmi bélyegzőt használt. A bélyegző középmezejében egy áttört-, mögötte egy díszített Dávid pajzsot látunk. (108. kép)

Herzl álmával, a zsidó állammal kapcsolatosan tizenhárom bélyegző használatáról tudunk. Valamennyiről a tárgyalt időszak utolsó tíz évében. Hatot Függetlenségi napi rendezvények, hatot Jeruzsálem-napi rendezvények kapcsán készített a posta. Egy különül el tőlük, az 1997. december 24-én Körmenden használt. A bélyegző középmezejében egy a názáreti Mária-kútra emlékeztető rajz látható. Felirata szerint a katolikus bélyeggyűjtő kör bélyegkiállítása és a vele együtt rendezett szentföldi fotókiállítás megnyitója alkalmából használták a bélyegzést. (109. kép) 1996. május 17-én használt először Jeruzsálem-napi alkalmi bélyegzőt a Magyar Posta, Kisvárdán. A téglalap alakú bélyegző középmezejében a stilizált rajza látható. Felül a "3000 - Jerusalem" felirat látható, balról Kisvárda neve héberül, jobbról pedig az ünnep héber neve. (110b. kép) A borítékon a "Jerusalem 3000" rendezvénysorozat hivatalos logója, valamint egy stilizált Jeruzsálem grafika szerepelt az ötven sekeles bankjegy hátáról.
xvii (110. kép) Érdekesség, hogy a KKL is a kisvárdai bélyegzővel postázta ki tagjainak és támogatóinak címzett körlevelét, egy erre az alkalomra készített külön borítékban. (110a. kép) 1997. június 4-én a Budapest 8-as posta használt Jeruzsálem-napi alkalmi bélyegzőt. Maga a rendezvény az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Gizella úti központjában volt. A téglalap alakú bélyegző középmezőjében egy oroszlán rajza látható "Sema, Jeroboám szolgája" pecsétnyomójáról,xviii Jeruzsálem címerállatára utalva. (111. kép) 1998. május 3-án Izrael függetlenségének 50. évfordulója alkalmából használt alkalmi bélyegzőt a Budapest 8-as postahivatal. Maga a rendezvény a Magyar-Izraeli Baráti Társaság ünnepsége volt. A kör alakú bélyegző középmezőjében a Jovel állami logója látható. A Magyar-Izraeli Baráti Társaság korlátozott számú emléklapot is készített, melyre a Zsidó Múzeum kincseit bemutató bélyegsort ragasztották. (112. kép) 1999. május 13-án a tatabányai főposta használt Jeruzsálem-napi bélyegzőt. A megyei önkormányzat épületében a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió tartott egész napos programot az Izraeli Nagykövetséggel. A bélyegző tulajdonképp Jeruzsálem címere volt, felette az ünnep magyar és héber nevével, valamint a keltezéssel. (113. kép) 2000. május 14-én Izrael függetlenségének 52. évfordulója alkalmából használt alkalmi bélyegzőt a Budapest 8-as postahivatal. Az ovális alakó bélyegző középmezejének rajza egy ókori kancsót ábrázol. (114. kép) 2001. április 29-én Izrael függetlenségének 53. évfordulója alkalmából használt alkalmi bélyegzőt a Budapest 8-as postahivatal. Az ovális bélyegző középmezejének rajza egy hanukiját ábrázol. (115. kép) 2001. május 21-én a baracskai postahivatalban használt Jeruzsálem-napi bélyegzőt a posta. A kerek bélyegző középmezejében júdeai pénz látható, a második templom korából. (116. kép) 2002. április 22-én Izrael függetlenségének 54. évfordulója alkalmából használt alkalmi bélyegzőt a Budapest 8-as postahivatal. Az ovális alakú bélyegző középmezejében egy tóra-korona látható (117. kép) 2003. május 11-én Izrael függetlenségének 55. évfordulója alkalmából használt alkalmi bélyegzőt a Budapest 8-as postahivatal. A kerek bélyegző középmezejében a béke nemzetközi szimbóluma, Nóé csőrében olajfaágat vivő galambja látható. (118. kép) 2004. április 28-án Izrael függetlenségének 56. évfordulója alkalmából használt alkalmi bélyegzőt a Budapest 8-as postahivatal. A kerek bélyegző középmezejében egy hanukija rajza látható. (119. kép) Május 19-én a Baracskán Jeruzsálem-napi alkalmi bélyegzőt használt a posta. Az ovális bélyegző középmezejében "Sema, Jeroboám szolgája" pecsétnyomójának lenyomata látható. Az oroszlán Jeruzsálem címerállatára utal. (120. kép) 2005. június 6-án újra Jeruzsálem-napi bélyegzőt használt a posta. Az "újra" itt szó szerint értendő: az előző évi bélyegző jelent meg újra, mégpedig úgy, hogy az előző évi (héber) dátumot sem javították ki rajta. (121. kép) Készült ugyan bélyegzőterv (121a kép), ám épp engedélyezése után csetepaték kezdődtek Jeruzsálemben, és ezért (feltételezhetően) valaki "belenyúlt" az anyagba, és a számára talán problémaforrást jelentő héber-arab írású bélyegzőt gyorsan átcserélte az előző évben már problémamentesnek bizonyult grafikára. (?)


Felhasznált irodalom:

Magyar Posta- és illetékbélyeg katalógus, 2007.

Mihályfi Ernő: A magyar alkalmi bélyegzések katalógusa, Budapest, 1988.

A Magyar Posta Zrt. Anyag- és Értékcikkhivatalának bélyegző-nyilvántartó főkönyvei, melyeket a Bélyegmúzeum őriz
Dr. Simádi Béla: A magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa 1867-1982., Budapest, 1983.
Dr. Simádi Béla: A magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa 1. sz. pótlás (lezárva 1984. december 31-én), Budapest, 1986.
Dr. Simádi Béla: A magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa 2. sz. pótlás (lezárva 1988. augusztus 22-én), Budapest, 1989.
Dr. Simádi Béla: A magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa 3. sz. pótlás (lezárva 1990. május 31-én), Budapest, 1990.
Dr. Simádi Béla kézirata alapján Hodobay Andor és Hrabál László: A magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa 4. sz. pótlás (lezárva 1992. december 31-én), Budapest, 1996.
Hodobay Andor: A magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa 1867-2000. - 5. sz. pótlás (lezárva 2000. augusztus 31-én), Budapest, 2000.
Horák Magda-Simonyi Pálné: Kik voltak ők? Nemzetközi zsidó életrajzi lexikon, Budapest, 2004.
Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon 1000-1990

Flacke, Monika: Mythen der Nationen, 1945 - Arena der Erinnerungen, Begleitbände zur Ausstellung des Deutschen Historischen Museums 2. Oktober 2004 bis 27. februar 2005. Band II


i www.posta.hu /Magyar postamúlt
ii Magyar Posta és illetékbélyeg katalógus /A magyar bélyeg rövid története
iii A bekért adatok alapján döntenek az engedélyezésről és az alkalmi bélyegző használatáról.
iv Személyesen is láttam, és szerepel a című tájékoztató füzetben is.
v
vi Ő fedezte fel, és szabadalmaztatta 1934-ben a neutronok láncreakciója és a kritikus tömeg elvét. De ugyanő volt az, aki 1939-ben Albert Einstein-el közösen levelet írt F. D. Rooseveltnek, az Egyesült Államok elnökének, felhívni a figyelmét a meghasadásból kinyerhető energia felelőtlen alkalmazásának szörnyűségeire. 1945. elején Einsteinnel egy újabb levelet írtak Roosevelt elnöknek, amelyben határozottan ellenezték az atomfegyverek emberek elleni bevetését, és találkozót egyeztettek vele. Roosevelt váratlan halála után utóda, Thruman nem fogadta őket. Szilárd erre egy tiltakozó petíciót fogalmazott, és aláíratta legjelentősebb tudóstársaival, de az amerikai kormányt nem tudták megakadályozni az atombomba bevetésében. (www.feltalaloink.hu)
vii www.cet.ac.il/israspace
viii Ezzel zárul Mihályfi Ernő katalógusa a magyar alkalmi bélyegzésekről. A továbbiakban már a Magyar Posta Zrt. Anyag- és Értékcikkhivatalának a bélyegzőrajzokat rögzítő főkönyveit használom.
ix Folytatólagosság - Hemséch, a magyarországi fiatal zsidó vezetők kézikönyve, Jeruzsálem, 1991. 102. oldal
& Prof. Dr. Marton József: Márton Áron, Erdély püspöke (www.hhrf.org/gyrke)
x Vince Gábor szerint május 18-án levelet írt Jaross Andor belügyminiszternek a deportálások ügyében. A levél másolatát, valamint a Szent Mihály templomban elhangzott beszédének szövegét eljuttatta Angelo Rotta pápai nunciusnak és Serédi Jusztinián hercegprímásnak is. (Vincze Gábor: Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök, www.arts.u-szeged.hu/doktar/texts/martonaron)
A hu.wikipedia.org egyenesen úgy tudja, hogy a miniszterelnököt, a belügyminisztert, a főispáni hivatalt és a rendőrkapitányságot is; és válaszul Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból.
xi Dr. Jesurun Élijáhu: Jeruzsálem térben és időben, Nathanya, 1975. 15. oldal
xii www.bankisrael.gov.il
xiii Y. Aharoni & M. Avi-Yona: The Macmillan Bible Atlas, Carta, 1977. (216)
xiv De mint látható, a posta dolgozói kiszúrták a turpisságot, és megportózták a küldeményt.
xv A későbbiekben még két alkalommal (1998. június 9. és 1999. április 30.) használt alkalmi bélyegzőt Polgár Judit nevével ugyanez a hivatal, így vélelmezhető, hogy a sakkversenyek helyszínére kérték alkalmi postahivatal működtetését.
xvi 1999. december 18-án születésének 140. évfordulója alkalmából használt még alkalmi bélyegzőt a Filaposta, hasonló rendezvény keretében.
xvii www.bankisrael.gov.il
xviii Y. Aharoni & M. Avi-Yona: The Macmillan Bible Atlas, Carta, 1977. (140)


Szénási Jonathan Sándor, 2007

Vissza a TUDOMÁNY-hoz