Kárpáti Judit: Egy fejezet a 19 - 20. századi iraki zsidóság szakrális művészetéből

 

1. Az iraki zsidó közösségről

Az iraki közösség története a távoli múltba nyúlik vissza: az Első Szentély pusztulását követően a jelenlegi Irak területén elhelyezkedő Babilóniába hurcolták Júda királyságának előkelőit, akik hazájuktól elszakadva kialakították azt az életformát, amely ma is példaként szolgál az Izrael földjén kívül, a szétszóratásban élő zsidóság számára.

Már az arab hódítást megelőző két évszázad során ez a térség elindult azon az úton, hogy a világ zsidóságának szellemi központjává váljék, nagy akadémiáival, Szúrával, Pumbeditával, Nehardéával, és az ott tanító, nagy tekintélyű tudós rabbijaival. Itt született meg a Babilóniai Talmud, amely a későbbi zsidó vallási élet legfőbb fundamentumává vált. Ezen túlmenően, a babilóniai zsidók nem kis büszkeségére, közösségi vezetőjük a régi királyi család kései utóda, a vitathatatlanul Dávid házából való rés galuta (exilarkha) állt, s így közösségüket az ókori Izrael állama jogutódjának tekintették.

Az első arab birodalom, az Ummajád Kalifátus megszűnése (750) után, Goiten szavaival élve, egyfajta „polgári forradalom” történt,1 melyben jelentős részt vállaltak a zsidók is, keresztények is. Hatalmas városok nőttek ki a sivatagból, melyek nemcsak kereskedelmi és üzleti központok voltak, hanem egy pezsgő kulturális újjászületés színterei, ahol felélesztették és továbbfejlesztették a hellenizmus tudományos és intellektuális eredményeit. Az új uralkodók, az Abbaszidák székhelyüket Szíriától keletre, Irak gazdag tartományába helyezték át, s 762-ben a dinasztia második uralkodója, al-Manszúr a Tigris-folyó nyugati partján, nem messze Ktészifon, a korábbi perzsa birodalmi székhely romjaitól, felépítette új fővárosát, melynek Madinat al-Szalam, a Béke városa nevet adta, de amelyet egy fontos városrészének, Bagdadnak a nevén ismert meg a világ.

A térség új urai, az arabok is elismerték az exilarkha hatalmát,2 és nagyfokú önrendelkezési jogot biztosítottak a zsidó közösségnek, amelyet a későbbi muszlim uralkodók is érintetlenül hagytak, hosszú századokon át. A modern kor hajnalán, az Oszmán Birodalomban bekövetkezett reformfolyamatok3 a két nagy folyó (Tigris és Eufrátesz) térségében, Mezopotámia4 területén élő zsidó közösség társadalmi, gazdasági és kulturális lehetőségeit is kiszélesítették. Bagdadi, bászrai, moszuli kereskedőházak kiterjesztették üzleti tevékenységeiket egészen a Távol-Keletig, s Bombaytől Shanghayig megjelentek lerakataik, képviseleteik. Az 1920-as években megjelenő pán–arab mozgalomnak az európai szélsőjobboldali eszmékkel összefonódó ideológiája fenyegető fellegként árnyékolta be az 1932-től független arab állam, Irak zsidóságának minden napjait, amely az 1941-es bagdadi pogromban, a Farhudban5 teljesedett ki tragikus módon.

A pogromot követő évben ezrek kértek bevándorlási engedélyt Nagy-Britanniától, sikertelenül. Az amerikai hírszerzés adatai szerint ebben az időszakban több mint 1000 fő menekült át illegálisan Palesztinába.6

1947-ben Irak lakosságának 2.6 %-a volt zsidó, 118.000 fő. Ebből hetvenhétezren éltek Bagdadban, tízezren Bászrában, és húszezren Kurdisztánban, csak a zsidóság nagyobb központjait említve.7 Izrael állam megalakulása után hisztérikus cionista-üldözés vette kezdetét. Az iraki zsidó közösség fizikai léte forgott veszélyben. A közel 2500 éves babilóniai – mezopotámiai – iraki zsidó jelenlétnek a végét 1951-ben írták, amikor mintegy 130.000 zsidó érkezett Izraelbe a Szochnut, ún. Ezra – Nehemia kimenekítési akciója során. 8

2. Az iraki zsidóközösség tóratartóinak művészi megoldásai, jellegzetességei

2008 augusztusában alkalmam nyílott az izraeli Or Yehuda városának a Babilóniai Zsidóság Öröksége Központban9 az Irakban használatos zsidó kegytárgyak részletes tanulmányozására, a múzeum egyik szakavatott alkalmazottja segítségével. A tárlaton fellelhető relikviák közül a legszembeötlőbb a tóratokokat tartalmazó üvegszekrény volt. A Közel – Keleten és Észak – Afrikában élő, ún. mizrahi zsidóság10 a tóratekercseket rendszerint fából készült tartókban őrzi, melynek alakja henger vagy tízszög alapú oszlop. A tekercseket a tartóból csak esetleges restaurálások, javítások céljára távolítják el. Tóraolvasáskor a tokot függőleges irányban nyitják ki úgy, hogy a két éc hajim11 a tartó két felében foglal helyet. A Tóra szövege így függőleges helyzetben kerül a báál koré, azaz a tóraolvasó elé, ellentétben az askenáz zsidóság szokásával, ahol a kinyitott tekercset a tóraolvasó asztalra fektetik, s fölé hajolva olvassák.

Minthogy a tóratok a szertartás alatt mindvégig a figyelem középpontjában áll, rendkívül nagy gonddal történik a díszítése. A faalapot bőrrel vagy legtöbbször fényes, élénk színű, - sok esetben vörös –, bársonnyal vonják be, amelyet még ón- vagy ezüsttáblácskákkal díszítenek. Időnként miniatűr tükrökkel teszik a felületet még csillogóbbá, fokozva ezzel a tóraolvasás emelkedett hangulatát.

A tóratok legfőbb jellegzetessége a hengertestet felülről lezáró hagymakupola formájú korona, a keter, - rendszerint tetején még egy, kisebb koronával -, a rajta lévő két, általában nem túlzottan ékes, inkább kisebb méretű rimonnal. A rimonimról függők és csengettyűk csüngenek, a főpap öltözékére utalva – -, amelyek a Tóra elmozdításakor kellemesen ünnepélyes hangjukkal a közösség figyelmét a Tóraolvasással kapcsolatos szertartásra irányítják.

A korona és a henger (vagy a sokszög alapú oszlop) illeszkedésénél szentírási idézetekkel, növényi motívumokat ábrázoló intarziával ékesített, fogazott fémpánt található, amely a koronát kihangsúlyozza, alapot és szépséget ad neki.


A henger (vagy a sokszög alapú oszlop) fémberakásos burkolatán növénymotívumok, geometriai motívumok, tóraidézetek láthatók. Gyakran az adományozók személyét is feltüntetik, ill. esetleg azoknak nevét, akiknek az emlékére adományoztak.

Minthogy a muszlim arab uralom alatt veszélyes volt a jeruzsálemi Szentély, a bét hamikdás ábrázolása, nem egy tóratokon, mint pl. egy 1930-ból származó bagdadi tóratartón a muszlimok szent helye, a Szentély helyén épült Omár-mecset, héberül a reliefje látható a Szentély megfelelőjeként.

A tóratok belsejét is díszítik: a tehetősebb közösségekben a koronarésznél a közösség jótevői nevét tartalmazó ezüstből vagy más fémből készült táblácskák, üveg- vagy tükörberakások találhatók, a hengeres résznek pedig színes miniatúrák kölcsönöznek fennköltséget.


3. Az iraki zsidó közösségben használt hanukkiák művészi megformálásának, díszítésmódjának változásai a 19. századtól a 20. század közepéig

Csakúgy, mint minden zsidó közösségben szerte a világon, a hanukkiák Irakban sem csupán a zsinagógákat ékesítették, hanem a zsidó otthon meghatározó jelentőségű szakrális tárgyai voltak, hasonlóan a sábbáti gyertyatartókhoz és a kiddus-serlegekhez. Ez egyben azt is jelentette, hogy a nem zsidó környezet számára is nagyobb nyilvánosságot kaptak ezek a tárgyak. Valószínűsíthető, hogy ez a „láthatóság” eredményezte a hanukkiák szimbólumrendszerének tartalmi és formai változását a különböző politikai légkörű korszakokban.

3.1. Hanukkiák az Oszmán Birodalomban (1917-ig)

A 19. században (ill. ezt megelőzően) készített hanukkai gyertyatartók anyaga, a közösség későbbi korokhoz viszonyított szerényebb életmódját tükrözte: legtöbbször fából vagy sárgarézből készültek. Csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak az ezüst hanukkiákat. Jellegzetessége, hogy a falra szerelhetőség miatt hátul sík kiképzésű, a tér irányába kiemelkedő olajtartókkal. Kupolás megformálása a mecsetek alakját idézi.
A kupola ívén belül vagy alatt mágikus jelképek jelennek meg: leginkább a félhold és csillag, hamsza, a kifeszített tenyér, melyen a kéz öt ujja felfelé mutat.
A félholdról érdemes megjegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben, eredendően nem muszlim jelképről van szó. A Perzsa Birodalmat 651-ben meghódító arabok a helyiektől vették át. I. Jazdagerd, szászánida uralkodó volt az első, akinek a koronája elején feltűnt a félhold, mint mágikus (zoroasztriánus) jelkép.12

Az arabok a perzsáktól vették át, mint a hatalomra utaló, illetve gonosz erőktől védelmező szimbólumot. Így tűnt fel azután az egész Közel – Kelet folklórjában a félhold. A későbbi kalifák is átvették ezt a jelképet uralkodói jelvényeikben.13

Később az Oszmán Birodalom jelképe lett, s egyes művészettörténészek vélekedése szerint ezzel is összefüggésbe hozható a félhold hanukkiákon való megjelenése: ezzel fejezte ki a birodalom zsidósága az uralkodó és a fennálló rend iránti lojalitását.14

A hamsza belsejébe rendszerint szentírási szavakat vésték15, amelynek magyarázata egy talmudi értelmezés: , azaz „József magjából származom, Józseftől, akin nem uralkodott a gonosz szem.”16

A hanukkián megjelenő madárábrázolások bibliai alapja Jésájá próféta könyvében található:17



Azaz a madarak jelentik spirituális értelemben az „ég kapuit” – átmenetet képezve az anyagitól a szellemi felé.

3.2. Brit Mandátum (1917-1932) időszakának hanukkiái

A britek, s velük együtt a nyugati kultúra megjelenése jelentős átalakulást hozott a térségben. A zsidóság számára a legjelentősebb változás a megvetett dhimmi státuszából való társadalmi kiemelkedés volt. Az ezzel együtt járó magabiztosság az ötvösművészeket is érzéseik és meggyőződésük szabad kifejezésére ihlette. A társadalmi - gazdasági felemelkedésre utal az a tény, hogy ebben az időszakban készült hanukkiák anyaga szinte kivétel nélkül ezüst. Bár még maradt a sík hátú kiképzés, de a mecsetet idéző kupolás formát felváltja a vékony fémpántból kialakított hullámos dísz.

A mágikus jelképek eltűntek, bátran megjelennek a zsidó, ill. cionista jelképek, mint pl. a mágen dávid. Új motívumot jelent Irakban az oroszlánok ábrázolása koronával, amelynek alapja a közismert tórai idézet, Jákób áldása Júdára: 18


3.3. Független Irak 1932 -1950

A független Irak államának megalakulásával felerősödtek a zsidóellenes indulatok, amelyek az 1. pontban is tárgyalt 1944-es pogromhoz, az emberáldozatokat is követelő, súlyos anyagi kárt okozó Farhudhoz vezetettek. Érthető, hogy a zsidó szimbólumok eltűntek a hanukkai gyertyatartókról. Egyes tárgyakon azonban rejtett utalással, befejezetlen vonalvezetésű kiképzéssel felismerhető a mágen dávid.

A továbbra is ezüst anyagú gyertyatartók körkörös kialakítása az általánosan elfogadott értelmezés szerint nem halakhikus, u.i. a hanukkiának a csodahirdetés, , a fő funkciója, s amennyiben a mécsesek vagy adott esetben a gyertyák lángja összeér, s így máglyához, , hasonló lesz, a gyertyatartó nem tölti be feladatát. Ovadja Joszéf, izraeli szefárd főrabbi véleménye alapján, amennyiben a lángok nem érnek össze a körgyertyatartón, a hannukia kósernek minősül.19


4. Összefoglalás

Alig telt el félszázad azóta, hogy a jelenkorban oly sok feszültséggel teli térségben a korábban virágzó zsidó kultúra és igényes szakrális művészet is a gyűlölet és intolerancia áldozata lett.
Az 1950-es évektől fogva az iraki zsidóság szétszórva él a világon. Többségük Izraelben, az ősi földön lelt új hazára, de voltak olyanok is, akik Indiában telepedtek le, vagy Nagy – Britanniát, az Egyesült Államokat és Kanadát választották. Ezekben, az Iraktól földrajzilag távol eső zsidó közösségben is tovább él a babilóniai-iraki zsidóság szakrális művészete. S bár az új környezet és a modern kor kulturális hatásai alól az alkotó művészek nem tudják kivonni magukat, az eredeti, bagdadi, bászrai, moszuli motívumok jól felismerhetők az újabban készült kegytárgyakon is.


FELHASZNÁLT IRODALOM

Goiten, S.D.: A Mediterranean Society. vol 2: The Community, University of California, 1990,
Morony, Michael G: Iraq After the Muslim Conquest, Gorgias Press LLC, 2006
Stillman, Norman A.: Jews of Arab Lands in Modern Times, Philadelphia, 2003
Stillman, Norman A.: The Jews of Arab Lands: A History and Source Book, Philadelphia, 1979


 

Tóratok Irakból 1888

Tóratok, Bászra 1908

Az Omár-mecset képe
egy bagdadi tóratokon

 

hanukkia
az oszmán korból a BritMandátum idejéből a Független Irakból


Forrás:


1 Goiten, S.D.: Jews and Arabs, New York, 1974, pp.7 and 100 idézi Stillman [Stillman, Norman A.: The Jews of Arab Lands: A History and Source Book, Philadelphia, 1979 , p. 29]

2 Fontos azonban megjegyezni, hogy 825 körül, al-Mammun kalifa uralkodása alatt, a dhimmik helyzete a muszlim világban jelentősen megváltozott. A kalifa célkitűzése ugyanis az volt, hogy minimálisra csökkentse a birodalmában időközben megerősödő kisebbségek befolyását, leginkább persze a keresztény hívők gyarapodásától tartva. Ügyes taktikai elgondolásból engedélyezte az egyes vallásokon belüli különféle szekták – zsidók esetében a karaiták – zavartalan vallásgyakorlását, ezzel megosztva a korábban egységes vallási közösségeket. Ez a rendelet azután rövidesen számos kis vallási csoport megjelenéséhez, ill. a nagyobb közösségek széteséséhez vezetett. Részben emiatt, másfelől pedig a gáonok és exilarkhák vetélkedése következtében, 825-től a rés galuta valóságos hatalma és messzeföldre is kiható befolyása folyamatosan csökkent, végül egészen jelentéktelenné vált. (Forrás: Prof. Shlomo Spitzer (Bar Ilan University, Israel) előadásai az OR-ZSE Doktori Iskoláján, 2007 februárjában)

3 A Tanzimát-időszak (1839 és 1876) kezdetét az I. Abdülmecid szultán által kibocsátott és a Rózsa-teremben (Gülhane) kihirdetett „Nemes Rendelet” (Hatt-i-Sarif) megjelenése jelentette, amelyet Musztafa Resid pasa reformista nagyvezír szorgalmazott. Három lényeges eleme: a könyörtelen adóbehajtások megszűntetése – ezzel együtt a dhimmik által fizetett dzsizja eltörlése, kötelező katonai szolgálat bevezetése, nagyobb vallásszabadság. Ld. még:
http://www.britannica.com/EBchecked/topic/509766/Noble-Edict-of-the-Rose-Chamber
http://www.ata.boun.edu.tr/

4 A mai Irak területét a 19. században Mezopotámia néven tartotta számon a nyugati világ. A britek is ezt a nevet adták az I. világháborút követően a Népszövetség (League of Nations) által mandátumuk alá rendelt országnak 1921-ben, amely két korábbi oszmán vilajetből, a bagdadiból és a bászraiból jött létre. 1926-ban csatlakozott a moszuli vilajet is, s ezzel a kialakultak a modern iraki állam határai. Britannia 1932-ben adott függetlenséget az országnak, de hátrahagyta katonai állomáshelyeit, valamint igényt formált a haderők szükség esetén történő zavartalan mozgására az ország területén belül. 1941 májusában a brit csapatok bevonultak Irakba, attól tartva, hogy a Tengelyhatalmakkal rokonszenvező kormány beszünteti a kőolajellátást a Szövetséges hatalmak számára. (Ld. még: Tripp, Charles: A History of Iraq, Cambridge, Cambridge University Press, 2000; Benke J., Az Arab országok története, Budapest, 1998, I. kötet 327-390. old.)

5 A pogromnak 179 zsidó esett áldozatául (köztük 18 gyermek, 19 nő és 32 időskorú), 242 gyermek maradt árván és 680.000 font anyagi kár keletkezett. [The Report of the Iraqi Comission of Inquiry on the Farhud, July 8, 1941 in cAbd al-Razzaq al-Hasani: al-Asrar al-Khafiyya fi Harakat al-Sana 1941 al-Taharruriyya, 2nd rev.ed., Sidon, 1964, pp. 246-56, angolra fordította és közli Stillman, Norman A.: Jews of Arab Lands in Modern Times, Philadelphia, 2003, pp. 410]

6 National Archives (Washington) RG 226 0ss Report L45124 Iraq. “The Zionist Organization in Baghdad” (August 31, 1944) in Stillman, Norman A.: Jews of Arab Lands in Modern Times, Philadelphia, 2003, p 120, n. 17
7
15
8 Operation Ezra and Nechemia. Az iraki kormány különleges rendelete alapján a zsidók szabadon elhagyhatták korábbi otthonukat, feltéve, hogy minden vagyonukat, hátrahagyják. Minthogy az iraki zsidó közösség kiemelkedően gazdag volt, a hátrahagyott anyagi érték elérte milliárdos nagyságrendet dollárban kifejezve.
http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Immigration/ezra.html

9
www.babylonjewry.org.il



12 “Yazdagerd I (399-420) was the first monarch represented with a crescent moon on the front of his crown, and the coins of both Bahram V (420-38) and Yazdagerd II (438-57) show an upturned crescent beneath a circle representing the sun above their crowns.” [Morony, Michael G: Iraq After the Muslim Conquest, Gorgias Press LLC, 2006, p. 39]
13 Jóllehet Mohamed próféta egyáltalán nem használt szimbólumokat, u.i. a formaábrázolás ellenkezett volna a tiszta iszlám vallással.
14

15 1 Móz. 49,22: „Termőfa csemetéje József”
16 BT Brakhot 20, 71
17 Jesaja 31,5: „ Miként a madarak repülnek, úgy őrzi az Örökkévaló Jeruzsálemet.”
18 1 Móz. 49,9-10: „Ifjú oroszlán Jehuda … Nem fog távozni a kormánypálca Jehudától.”
19

Kárpáti Judit

Vissza a TUDOMÁNY-hoz