Vissza a d'VAR Torá-hoz

  

PURIM 5764-2004

bethe.gif (1004 bytes)

(Részletek az OR-ZSE izraeli vendégprofesszora, Eliezer Slomovits által mondott ünnepi beszédből, amely a debreceni hitközség purimi ünnepségén hangzott el.)

A Purim ünnepét a zsidó közösség azon események emlékére tartja, melyek Eszter tekercséből mindannyiunk számára ismertek.

    Mint tudjuk, Ádár hó 14-én nagy lakomát és örömünnepet tartottak a zsidók Perzsia minden tartományában, és elnevezték ezt a napot Purim-nak, a sorsvetésről (Pur). Így jelölte meg Hámán a napot, amelyen Perzsia egész zsidó lakosságát ki akarta irtani. Ekkor - Ádár hó 13-án és 14-én - harcoltak a zsidók ellenségeikkel Susánban, Perzsia fővárosában, és megtartották a Purim ünnepét a hónap 15. napján. Ezért nevezzük Ádár hó 15. napját Susán-Purimnak.

Azok a városok, amelyek Jozsua (Jehosua) bin Nun idejében fallal voltak körülvéve, mint például Jeruzsálem, szintén Ádár 15-én ünneplik a purimot, mint Susánban.
    Azonban abban az időszakban kétségek merültek fel az új ünnep beiktatásával kapcsolatban, mivel nem Tóra-i ünnep, továbbá az ünnep nemzeti érvényességével kapcsolatban is.

    Mordechaj és Eszter levelére, melyet a zsidó nép fiaihoz és a bölcsekhez írtak s melyben két purimi ünnepnap megtartását javasolták minden évben; a bölcsek válasza a következő volt: "Nem elég nekünk a sok baj és gond, amit elszenvedünk, de ti még tetézni akarjátok mindezt a Hámán okozta szenvedésekkel." (Talmud Jerusalmi, 1. fej.)

A tanaita Rabbi Jonathan nevében mondják: "Ezek a parancsolatok, amelyek Mózes által megparancsoltattak nékünk." És így mondta nekünk Mózes: Nem lesz próféta, aki megújíthatna számotokra bármit ettől az időtől fogva; Mordechaj és Eszter szeretnének megújítani számunkra valamit? (Értsd: az ünnepet)
   
Hosszú ideig ültek a bölcsek és tárgyalták az ügyet, míg végül megtalálták a választ a T!nach-ban. - mert így van írva a Tórában:

"És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Írd fel ezt emlékezetül egy könyvbe (Exodus: 17,14.)
"Vajjomer haSem el Mose ktov zot zikkaron baszéfer"
A szó: "zot" = "ez" A Tórára vonatkozik, amint írva van: "
És ez az a Törvény amelyet Mózes Izrael fiai elé adott.

Vzot haTora aser szam Mose lifné bne Jiszrael"
(Deuteronomium: 4, 44.)

A szó "zikkaron" = "emlékezet" a prófétákra vonatkozik, midőn mondva van: "És megíratott az emlékezet könyve Ő előtte az I-félők számára."
"Vajjikatev szefer zikaron lefanav lejiré haSem." (Maleáchi: 3, 16.)

"Umaamar Eszter qijjam divré hapurim haélle venichtav baszéfer."
A széfer = amint írva van: a Szent Iratok (Ktuvim)
"És Eszter szava megállapította a purim eme dolgait és beírattatott a könyvbe." (Megillat Eszter: 9, 32.)
    Miután bölcseink megtalálták a "széfer" szót Eszter könyvében, elhatározták, hogy a Purimot ünneppé nyilvánítják.
    Rabbi Simon ben Laqis, az amora szavai szerint a próféták könyvei és a szent iratok érvénytelenné fognak válni, de a Tóra öt könyve és Eszter tekercse örökké érvényes marad.

Egy okiratból, amely a Babiloni Talmudban őrződött meg számunkra, úgy tűnik, hogy a Nagy Gyülekezet tagjai (ansé haKneszet haGdola) nem egyöntetűen egyeztek meg Eszter tekercsének a Tanach-ba való beillesztésével kapcsolatban. Amint a Talmud Megilla traktátusából megtudjuk, Eszter levélben kérte a bölcseket: "Írattassak be nemzedékekre." (Kitvuni ledorot)

A bölcsek így válaszoltak neki: "Nemde följegyeztem számodra három dolgot és nem négyet" (Példabeszédek: 22, 20.) Vagyis meg van parancsolva számunkra, hogy emlékezzünk Amalek gyűlöletére; három helyen - és nem négy helyen.

És három helyen már írva van:
Exodus: 17, 14. ;
Deuteronomium: 25, 17. ;
és 1. Sámuel: 15, 18

Valamint az amoriták között is voltak, akik negatívan viszonyultak Eszter könyvéhez. Rabbi Smuel szerint Eszter könyve nem az Örökkévaló szellemében íródott.
Ennek ellenére bölcseink végül úgy határoztak, hogy Eszter könyvét beillesztik a T'nach könyvei közé.

A purimi micve egy, a hét - bölcseink által megállapitott parancsolatból. De ha részletezzük a parancsolatot, akkor magában a purimi micvében is hét parancsolatot találunk. Bölcseink szerint külön-külön mindegyiknek törvényereje van.

A purimi parancsolatok a következők:

1. Megillat Eszter olvasása.
2. Slachmonesz küldése embertársainknak.
3. Ajándékok a szegényeknek.
4. Tóraolvasás
5. Al haniszim ima elmondása imádkozásunkkor.
6. Lakoma és öröm; ünnepi étkezés.
7. Böjt és gyászbeszéd tilalma.

Legyen az Örökkévaló akarata, hogy ebben az évben is szeretettel és boldogságban megtartsuk a fenti parancsolatokat.

HAG SZAMÉACH!

Eliezer Slomovits

Vissza a d'VAR Torá-hoz