Vissza a D'vár Torá-hoz

  

Schőner Alfréd:
“… MENJETEK, ÉS LÁSSATOK MUNKÁHOZ…”

(Elhangzott a Debreceni Zsinagógában 2001. május 12-én)

Bizony az ezredforduló, vagy századforduló kicsit megzavarta az embert. Nemcsak biológiai ritmusát, hanem gondolkodásmódját is. A kétségek korszakát érzékelik testvéreim is, akik e tanácskozásra Magyarországról, Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Szlovéniából, Jugoszláviából érkeztek. Szembe kellett néznünk egy új fogalommal, amely ritkán adatik meg. Nemcsak új évszázad, hanem – polgári értelemben – egy új évezred is köszöntött reánk.
Az új évszázad, új évezred korszakának egyik legnagyobb talánya, kihívása találmánya, reménye (?), tragédiája (?) a telekommunikációs forradalom, amely, még a korábbi évtizedek terméke, s amely valamikor elképzelhetetlen, mi több felfoghatatlan volt. A sci-fi írók képzelete eltörpül a komputerizáció mellett. A mai internetes világban minden megváltozott. A demokratikus világban gyakorlatilag határok szinte csak formális és helyrajzi értelemben választanak el. Ami ma itt történik, az pár perc múlva a világ másik részén is tudott, ismert, publikus.

Az áramló információmennyiség magába foglalja a torzulás lehetőségét, s nagyon gyakran az objektivitás hiányát is. Jómagam is nap, mint nap kitekintek az internetre, és informálódom, mi újság a világban. Az utóbbi időben nagyon sok olyan – Izraellel kapcsolatos - hír érkezik hozzánk, amely valóságtartalmat torz formában tartalmaz.
A világ sok mindenben nem változik!
Nem olyan régen ismét egy ilyen torzított internetes hír került a szemem elé: “szörnyű események történtek ismételten Gázában”. Aktuálpolitikától függetlenül Gáza – bibliai konnotációban is - ismert topográfiai egység, az Egyiptom és a mai Izrael között elhelyezkedő kis terület, héberül

Ismerjük a Bibliából, hiszen már B’résit könyve foglalkozik Ázával,

Sámson története is jól ismert, akinek szoros kapcsolata volt e hellyel(Lásd Bírák 16. 1- 2. )
Megemlítik az egyiptomi, az asszír, források, és a híres 1887-ben előkerült Tell-El Amarna- i levél is. Korábban egyike volt az öt filiszteus városnak, azonban Dávid király idejétől már izraeli város.

Ázával sokszor foglalkozik a politika és sok helyütt foglalkozott a modernkori tudomány. Joszéf Náve izraeli archeológus Köveken és mozaikokon című könyvében is ír e térségről.

A szerző az ókori zsinagógák arameus és héber nyelven íródott szövegeit elemezve a könyv 90. oldalán az Áza címszó alatt a következőket írja:

“..A XIX. században már feltártak Ázában olyan zsinagógát, zsinagóga maradványt, amelyen héber, görög, arameus felirat volt. Az itt megtalált, a mai Biblia tudományi irodalomból jól ismert ázai zsinagóga 508-ból, a polgári időszámítás szerinti VI. századból való”. Az ázai az egyetlen olyan zsinagóga a világon, ahol a mozaik padlózaton – a nonfigurativítás elvének ellentmondva - egy bibliai személyiség profilja rajzolódik ki. Egy olyan emberé, akinek a kezében hárfa van. A klasszikus - nem- zsidó - irodalomból persze tudjuk, hogy Orfeusz játszik hárfán, és zenéjével megszelídíti az állatokat. A héber szövegek azonban feloldanak képtitkokat, eloszlatnak misztériumokat, nagyon gyakran eligazítanak. Hogy az ázai zsinagóga profilja Dávidé és nem Orfeuszé, azt a korabeli mozaikművésztől tudjuk, aki apró kövekből rakta ki héber betűkkel

menj3.gif (195 bytes)

a Dávid szót a zsinagóga padlózatára. (Igen, jod betüvel írták le Dávid nevét). A hatodik században nem féltek portrét ábrázolni, Dávidét, a hárfásét, Dávidét, a királyét, Dávidét a zsoltárköltőét, aki hangszeren játszott.

Dávid király a zsidóság történetének egyik legnagyobb személyisége. Dávid, Izrael királya, a költő, a zsoltárok ihletője. Dávid a katona, a harcos és Dávid, akiről azt mondja a hagyományos irodalom, , húsból, vérből teremtett ember, a maga emberi gyarlóságával.
Amiért Dávidról, a zsidó történelem egyik legszeretettebb hőséről beszélek, akinek életét átlengő ággádá-álom örök értékű üzenettel bír. A technika bearanyozta-beárnyalta világban is téren és időn felül álló tanítást ad. Bíztatást a bizonytalansággal, néha félelemmel, néha reménytelenséggel teli korban. A mai alkalommal a Tálmud Bráchot 3/b traktátusából idézek.

“Dávid idejében, amikor a király pihenni tért, az ágya fölött fel volt függesztve egy hárfa. És amikor eljött az éjfél, északi szél támadt. És ez az északi szél áldott lelkületével megjelent ott a magasságban, hozzáért a hárfához, és a hárfa magától elkezdett zenélni. És abban a pillanatban, amikor meghallotta a zene csodálatos hangját, álmából felébredt Dávid király, és azonnal elkezdett foglalkozni a Tórával, a tanítással mindaddig, amíg fel nem jött a hajnalcsillag. S amikor feljött már a hajnalcsillag, odamentek hozzá Izrael bölcsei, és így szóltak hozzá: Urunk, királyunk! A te népednek, Izraelnek megélhetésre van szüksége. Így szólt akkor Dávid: Menjetek és lássatok munkához azonnal mindannyian!”

Eddig Bráchot traktátusának az üzenete. Hiszen az internet korszakában is, az információk gyakori torzulásának korszakában az ember próbál a kompetens, a tradíciótisztelő, a hiteles forráshoz fordulni és érezni, kiérezni belőle az aktuális üzenetet. Akivel üzen, Dávid király különböző fogalmak egymás mellé tételével. A kinor, a hárfa, amely megtestesíti a művészetet, magát a szépséget, az erkölcs szféráját, amelyet a , az északi szél, az Isten adta szél megpendíti, és az embert belső inspirációra, asszociációra, gondolkodásra készteti, megihleti. S amikor megszólal benne ez a belső hang, foglalkozzék a Tórával, foglalkozzék hitünk alapvető törvényeivel, a vallási élet Isten szeretetének minden egyes aprólékos, de megalapozott részletével, mert ez meggyőződésünk, világlátásunk alapja.

Hogy olvassuk a Dávid által írt zsoltárban?

"A bölcsesség alapja az istenfélelem.” Nagyon nehéz tanulni és tudni hit nélkül. Ha megszületik benned a belső ihlet, az artisztikum iránti vágy, az erkölcs iránti elkötelezettség, foglalkozz a Tórával, a tudománnyal, mélyedj el benne, és ha a kettő egységet alkot, akkor

“Menjetek és lássatok munkához!”, mert az Isten adott néked munkát itt e földön, szellemit és fizikait, s azt jól végezni, az egyik legnagyobb küldetés.

A menj10.gif (413 bytes) hármas egysége, a kinor által szimbolizált artisztikum és etikum, az Isten áldotta tórai fenség, a mindennapi munkával különleges szümbiózisra léphet. Az Istenhit védelmében, napfényében sugárzásában.

Amikor néhány perccel ezelőtt Dávid zsoltárait mondtuk el, és néhány perc múlva újból Dávid zsoltáraival fejezzük be imádságainkat, érdemes többek között erre, a gázai zsinagógában először feltüntetett, de mai napig imádságainkban is minden nap megjelenő egyik legnagyobb zsidó történelmi személyiségre, Dávid királyra gondolnunk, kinek üzenete hozzánk, a XXI. század elejének emberéhez is szól. A Midrás Tánchumában ( Ékev 1.) kijegecesedik a nemes egyszerűségű gondolat:

Hallgattassék meg imádságunk, a Világ Alkótója nyissa meg kapuit fohászunk elött, s részesítse mennyei áldásában e közösséget....

 

Vissza a d'VAR Torá-hoz