2006. március 24.
OR-ZSE Díszterem
péntek esti kidus
Mindenekelőtt Sábbát Sálomot szeretnék
kívánni mindannyiuknak, akik eljöttek Kábbálát Sábbátunkra, Szombat Királynő
köszöntésére.
E heti szidránk, a Tóra felolvasásra kerülő heti szakasza( Pársát Noách ( a
B(résit második, Noéról szóló fejezete.
Pársát Noách elmondja a T'nách, Bibliánk, egyik legrégibb és legismertebb
történetét. Szinte minden ősi népnek ( az amerikai indiánoktól a kínaiakig van
néhány elterjedt és gyakran mesélt hagyománya, egy rendkívüli nagy árvízről. Sok
más népnek is, közöttük a zsidó népnek is van ilyen hagyománya. Népünk, a zsidó
nép, hagyományos történeteinek nagy részét a Tóra tartalmazza. A Tórában
található, népünk ősi hagyományait elmondó történetei leginkább abban
különböznek más népek történeteitől, hogy a hangsúlyt mindig az erkölcsi
tanításra helyezi( az ember felelős az őt körülvevő világért, cselekedetei
rombolni tudják azt, de építeni, fenntartani is.
"Éle tol(dot Noách. Noách is cádik támim hájá b'dorotáv et há-Elohim
hithálech Noách." (Ezek Noách nemzedékei. Noách igaz, jámbor férfiú volt a
maga nemzedékében, Noách I(tennel járt. (B'résit 6. 9.)
Ahelyett, hogy a Tóra rögtön tájékoztatna Noách gyermekeiről, ahogy az várható
olyan szövegtől, amely nemzedékekről szól, a vers folytatja( "Noách igaz ember
volt." Ezt egészíti ki a Bölcsek magyarázata( "A fő eredménye egy embernek
az ő jócselekedetei." Amikor azt kérdezik az embertől, hogy miért él, a
legtöbb ember azt válaszolja( a gyermekeimért.
Amikor a gyermekek felnőnek, ők ugyancsak a gyermekeikért élnek, és így tovább.
Az emberek általában önmagukért élnek. Mindenekelőtt felmérik és tisztázzák,
hogy az életben valójában mi az, ami fontos, és azután igyekeznek azt átadni
gyermekeiknek. Ez a legjelentősebb hagyaték, amit rájuk hagyhatnak.
" És nemzett Noách három fiút( Sémet, Chámot és Jáfetet." (B(résit 6(
10.)
A magyarázatok kifejtik, hogy a fiúk nevei magukban rejtik az ablakot, amelyen
keresztül bepillantást nyerhetünk jellemükbe, tulajdonságaikba. "Sém"
nevet jelent, ő birtokában volt a bölcsességnek, hogy Ádámhoz hasonlóan neveket
adjon környezetének.
"Chám" forrót jelent, ő testesítette meg a fizikai vágyak hevét. "
Jáfet" szépséget jelent, az ő küldetése volt a művészetet és a kultúrát
megvalósítani. Az ő neveikben képletesen láthatjuk azt a számukra rendelt módot,
amelyen a micvákat, a kötelességeket és a jócselekedeteket teljesíthetjük.
Mi, mint Noách késői nemzedéke, az ő gyermekei által mutatott utat követve vigyük
véghez a micvákat, Sémhez hasonlóan, az Ö(való kedvében cselekedjünk, anélkül,
hogy egyéb gondolatok befolyásolnák cselekedeteinket. Másodszor, Chám mintájára
érzelemmel, vagyis nem mechanikusan, hanem átérezve, és így teljesítve
kötelességünket.
Harmadszor a micvát, a kötelességet, az isteni parancsolatot Jáfetet követve, vagyis
a lehető legszebb, legkellemesebb módón hajtsuk végre.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindannyiuknak, - mindannyiunknak Sábbát Sálomot,
Békés Szombatot minden kedves jelenlévőnek.
Borsányi
Schmidt Dániel
Jud. Tan. IV.évf.
|