Vissza a D'vár Torá-hoz

Borsányi Schmidt Dániel:
NOÁCH HETISZAKASZA

2006. március 24.
OR-ZSE Díszterem
péntek esti kidus

Mindenekelőtt Sábbát Sálomot szeretnék kívánni mindannyiuknak, akik eljöttek Kábbálát Sábbátunkra, Szombat Királynő köszöntésére.

E heti szidránk, a Tóra felolvasásra kerülő heti szakasza( Pársát Noách ( a B(résit második, Noéról szóló fejezete.

Pársát Noách elmondja a T'nách, Bibliánk, egyik legrégibb és legismertebb történetét. Szinte minden ősi népnek ( az amerikai indiánoktól a kínaiakig van néhány elterjedt és gyakran mesélt hagyománya, egy rendkívüli nagy árvízről. Sok más népnek is, közöttük a zsidó népnek is van ilyen hagyománya. Népünk, a zsidó nép, hagyományos történeteinek nagy részét a Tóra tartalmazza. A Tórában található, népünk ősi hagyományait elmondó történetei leginkább abban különböznek más népek történeteitől, hogy a hangsúlyt mindig az erkölcsi tanításra helyezi( az ember felelős az őt körülvevő világért, cselekedetei rombolni tudják azt, de építeni, fenntartani is.

"Éle tol(dot Noách. Noách is cádik támim hájá b'dorotáv et há-Elohim hithálech Noách." (Ezek Noách nemzedékei. Noách igaz, jámbor férfiú volt a maga nemzedékében, Noách I(tennel járt. (B'résit 6. 9.)

Ahelyett, hogy a Tóra rögtön tájékoztatna Noách gyermekeiről, ahogy az várható olyan szövegtől, amely nemzedékekről szól, a vers folytatja( "Noách igaz ember volt." Ezt egészíti ki a Bölcsek magyarázata( "A fő eredménye egy embernek az ő jócselekedetei." Amikor azt kérdezik az embertől, hogy miért él, a legtöbb ember azt válaszolja( a gyermekeimért.
Amikor a gyermekek felnőnek, ők ugyancsak a gyermekeikért élnek, és így tovább.

Az emberek általában önmagukért élnek. Mindenekelőtt felmérik és tisztázzák, hogy az életben valójában mi az, ami fontos, és azután igyekeznek azt átadni gyermekeiknek. Ez a legjelentősebb hagyaték, amit rájuk hagyhatnak.
" És nemzett Noách három fiút( Sémet, Chámot és Jáfetet." (B(résit 6( 10.)
   
A magyarázatok kifejtik, hogy a fiúk nevei magukban rejtik az ablakot, amelyen keresztül bepillantást nyerhetünk jellemükbe, tulajdonságaikba. "Sém" nevet jelent, ő birtokában volt a bölcsességnek, hogy Ádámhoz hasonlóan neveket adjon környezetének.
"Chám" forrót jelent, ő testesítette meg a fizikai vágyak hevét. " Jáfet" szépséget jelent, az ő küldetése volt a művészetet és a kultúrát megvalósítani. Az ő neveikben képletesen láthatjuk azt a számukra rendelt módot, amelyen a micvákat, a kötelességeket és a jócselekedeteket teljesíthetjük.

Mi, mint Noách késői nemzedéke, az ő gyermekei által mutatott utat követve vigyük véghez a micvákat, Sémhez hasonlóan, az Ö(való kedvében cselekedjünk, anélkül, hogy egyéb gondolatok befolyásolnák cselekedeteinket. Másodszor, Chám mintájára érzelemmel, vagyis nem mechanikusan, hanem átérezve, és így teljesítve kötelességünket.
Harmadszor a micvát, a kötelességet, az isteni parancsolatot Jáfetet követve, vagyis a lehető legszebb, legkellemesebb módón hajtsuk végre.


Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindannyiuknak, - mindannyiunknak Sábbát Sálomot, Békés Szombatot minden kedves jelenlévőnek.

 

Borsányi Schmidt Dániel
Jud. Tan. IV.évf.

Vissza a D'vár Torá-hoz