Halachikus döntvények

Róth Ernő:
A rabbiesküvő

 

Utóbbi időben örvendetesen tapasztaljuk, hogy meglehetősen szép számmal lépnek Chuppa alá működő rabbik. Ezzel kapcsolatban legyen szabad a következőket javasolnom. Maga a nősülő rabbi mondja el az első két ún. eljegyzési B'racha-t ( a stb. szöveget természetesen a rabbi mondja el anélkül, hogy ezt neki bárki más előmondaná). Javaslatom indokolása röviden a következő: Maimonides szerint (Isut I. fej.) tulajdonképpen mindig a Chatannak kell az eljegyzési áldásmondást mondani; miként bármely Micvá elvégzésekor a Micvá cselekvője mondja el a B'racha-t. Elvégre ez is Micvá-val kapcsolatos B'racha. Ugyanígy vélekedik Tur is (Eb. Há. XXXIV.). Mégis szokássá lett, hogy rendszeresen nem a vőlegény maga mondja el az áldásmondást, mivel nem minden Chatan képes a B'racha elmondására és ha a hozzáértő vőlegény maga mondaná el az áldásmondást szégyen érné azokat, akik erre nem képesek (l. S. Á.

Eb. Há. id. h.). Ehhez hasonló intézkedés történt a Tóraolvasással kapcsolatban, ahol ugyanis szintén rendszeresítették, hogy a Bá'al koré olvassa a Tóra szövegét még azok számára is, akik egyébként saját maguk is olvasni tudnának. Történt pedig ez az intézkedés azért, hogy ne hozzák zavarba azokat, akik erre személyesen nem képesek, Ugyanezt a célt tűzték ki, a zsengék bemutatása alkalmával is A Misna (Bikkurim III. 7.) a következőket közli: "Valamikor ki-ki saját maga olvasta a Bikkurim hozatalakor az elmondandó fejezetet; ha valaki azonban erre nem volt képes, akkor mások olvasták elő számára; mivel azonban ezáltal sokan tartózkodtak (szégyenükben) a Bikkurim bemutatásától, bevezették, hogy egységesen, mindenki számára más mondja elő a szöveget".

Eszerint a Chátán csak azért nem mondja személyesen a Bráchát, nehogy a nem hozzáértők zavarban legyenek. Mivel azonban abból a tényből, hogy a rabbi saját magának a B'racha-t elmondaná, senki másra nézve nem származik kellemetlenség, tekintve, hogy minden esketésnél úgyis a rabbi mondja a B'racha-t, nem látom okát, mért nem mondhatná el a rabbi az első két B'racha-t saját esküvője alkalmával. Ha elmondhatja az áldásmondásokat mások számára, annál inkább megteheti ezt saját esküvője alkalmával; amely esetben tulajdonképpen az eredeti szabály szerint a vőlegénynek magának kellene a B'racha-t elmondani. Per analogiam legyen szabad éppen a Tóraolvasási szokásokra hivatkoznom. Ott ugyanis ugyanezt tapasztaljuk; t. i., hogy az olvasó nemcsak mások helyett olvas, hanem akkor is, amikor o maga járul B'racha-val a Tóra elé. Ez mindenki által természetesnek tűnik; vajjon miért, nem lehetne ugyanezt alkalmazni a rabbik esküvője alkalmával is?! Egyes rabbik Tóra elé való járulásuk alkalmával saját maguk olvassák az esedékes szövegrészt és ezzel nem hárul senkire szégyen, mert ezt természetesnek tartja a nagyközönség, hogy a rabbi olvasni tud a Tórából és ugyanilyen természetes az is, hogy a rabbi elmondani képes az esküvoi B'rachá-kat.

Egyébként, ha nincs jelen rabbi egy esküvőnél és csak a Chatan képes a B'rachá-k elmondására, akkor a szabályok értelmében maga a Chatan mondja el a B'rachá-t (S. A. i.h. Béth S'muel 2.).

Természetesen a Séva b'rachot elmondására mindez nem vonatkozik, mivel azok között vannak olyan áldásmondások is amelyeknek tartalma olyan természetű, hogy idegenszerűnek tűnnék, ha azokat maga a Chatan mondaná. A Ketuba olvasását természetesen más végezze el, mivel annak szövege harmadik személyben szól.

A Ketubával kapcsolatban legyen szabad megjegyeznem, hogy idoszerű lenne annak hebraizálása, valamint elevenné és idoszerűvé tétele. Ezzel kapcsolatban különböző megjegyzéseimet - mivel jelenleg helyszűke miatt nem tehetem meg - más alkalommal szándékozom közölni.

Dr. Róth Ernő

 

 

*In.: AZ ORSZÁGOS RABBI EGYESÜLET ÉRTESÍTŐJE
BUDAPEST, 5708 SZIVÁN, 1948. JÚNIUS
(Haláchikus problémák) V. (21 oldal)


Sch. A.
2008.02.01